*** 1994. április 28-án, csütörtökön tartotta meg szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ. Markó Béla kényszerő távollétében a házigazda szerepét ezúttal Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője, az Alsóház költségvetés-, bank- és pénzügyi bizottságának titkára töltötte be. Mellette részt vett az értekezleten Szabó Károly, a szenátusi frakció elnöke, a Szenátus költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja, Birtalan Ákos, a Képviselőház gazdaságpolitikai, reform- és privatizációügyi bizottságának tagja, Mátis Jenő, a Képviselőház költségvetés-, bank- és pénzügyi biztottságának tagja, dr. Bárányi Ferenc, a Képviselőház egészségügy- és családvédelmi bizottságának elnöke, valamint a kis késéssel érkezett Hajdú Gábor szenátor, a Szenátus munkaügyi és társadalombiztosítási bizottságának elnöke.
A vendéglátók összetételéből is kitőnik, hogy a sajtóértekezlet fő témája a még mindig a szakbizottságokban vitatott 1994. évi költségvetés-tervezettel kapcsolatos RMDSZ-álláspont tisztázása volt.
Vida Gyula bevezetőjében a közelgő ortodox Húsvét alkalmából kellemes ünnepeket kívánt a sajtó képviselőinek, majd rátért az RMDSZ-nek az idei Költségvetési törvénytervezettel kapcsolatos fenntartásai sommás ismertetésére. Számokkal, konkrét adatokkal alátámasztott érvelésében kifejtette, hogy az 1994. évi, megengedhetetlenül megkésett Költségvetési törvénytervezetet a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának csődjét tükrözi, hamis adatokra épül és gazdaságilag teljesen megalapozatlan, ugyanakkor számos törvény, sőt alkotmányos előírás megszegésével kerül ilyen megkésve a Parlament elé. Kifogásaink között említette, hogy a kultúrára, oktatásra, egészségvédelemre előirányzott alapok messze a szükségletek alatt maradnak, és nagyon kevés a reform finanszírozására fordított összeg is. A szakbizottságokban az RMDSZ parlamenti csoportja 37 kérdést és megjegyzést főzött a Költségvetési törvénytervezet indoklásához, amelyek nagy többsége nem kapott választ, arra a kérdésre pedig, hogy milyen csereárfolyamra épül a költségvetés, azt a választ kapták honatyáink, hogy ez államtitok!
Birtalan Ákos a mintegy 180 oldalas törvénytervezettel kapcsolatban az áttekinthetetlenséget, homályosságot, a hamis adatokra épített illuzórikus elképzeléseket tette szóvá, és nehezményezte, hogy milyen régóta várják a helyi közigagatási hatóságok a számukra lebontott összegeket.
Szabó Károly megjegyezte, hogy a Költségvetési törvénytervezet bizalmatlansági indítványként is elsülhet, hiszen ha a tervezetet leszavazzák, a kormány veheti a sátorfáját.
Bárányi Ferenc az egészségvédelemre fordított rendkívül alacsony összegek alapján bizonyította be, hogy e téren Románia jóval Albánia után, az utolsó helyen áll Európában, hiszen a bruttó nemzeti jövedelemnek csak mintegy 2 százalékát fordítja egészségvédelemre, míg Albánia mintegy 5 százalékot, más államok pedig 10 százalékot is. A képviselőházi szakbizottságban hozott határozatot, amely 1000 milliárd lejes kiegészítést kér a költségvetésből, a kormányfő a minapi találkozón elvetette.
Mátis Jenő rövid kiegészítésében leszögezte, hogy a tervezett költségvetés a kormány csődpolitikájának folytatását jelenti, sőt a tavalyi költségvetéshez viszonyítva is visszalépés, az annyit hangoztatott 1,5 százalékos növekedést pedig illuzórikusnak nevezte, amellyel egyszerően semmibe veszik az állampolgárokat.
Hajdú Gábor a zetelaki elítéltek védőügyvédjeként, de a Szenátus munkaügyi és társadalombiztosítási bizottságának elnökeként is szólt. Elmondta, hogy a társadalombiztosítás nemhogy deficites, hanem jelentős kölcsönöket adott nemcsak állami, hanem magántőkéjő bankoknak (többek közöt a Dacia Felixnek!), méghozzá rendkívül alacsony kamattal, ami egyértelmően azt jelenti, hogy a munkanélküli-segélyre és a társadalombiztosításra begyőjtött alapokat más célokra fordították, fordítják. A zetelaki és székelykeresztúri elítéltek ügyéről szólva elmondotta, hogy Bálint Mihályt – miután a Fehér megyei ügyész a megyei fellebbviteli bíróságon (és nem a Legfelsőbb Törvényszéken, amint tévesen közölte a sajtó, hiszen az nem is illetékes) benyújtott fellebbezését visszavonta – kiengedték, Boldizsár Ferenc és Ilyés István ügyében pedig május 5-re tőzték ki a fellebbezés letárgyalását, az ugyancsak illetékes Fehér megyei fellebbviteli bíróságon.
A kérdésekre adott válaszokból kitőnt, hogy az RMDSZ – bár nem ért egyet a költségvetés formájával – a demokratikus parlamenti vita híve, és végleges álláspontját az esetleg bekövetkező választásoktól, módosításoktól függően alakítja majd ki.
*** A Magyarországi Kormányszóvivôi Iroda 1994. április 24-i dátummal a következő Közleményt bocsátotta ki:
Az Idegenrendészeti törvény alapján egy közelmúltban megjelent pénzügyminisztériumi rendelet előírja, hogy minden külföldi állampolgár felszólításra – ! – 5000 forintnak megfelelő devizával vagy ilyen összegő magyarországi fedezet igazolásával rendelkezzék. Mivel a szomszédos országokból érkező állampolgárok számára ez az összeg rendkívüli megterhelést jelent, ezért a PM a rendeletben foglalt összeget 1000 forintra mérsékelte, a korábban kialakult határátlépéssel kapcsolatos eljárási rend változatlanul hagyása mellett.