*** 1994. április 29–30-án került sor Szabédon és Kolozsváron az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió rendezésében a III. Szabédi Napokra.
A rendezvénysorozat Szabédon kezdődött, ahol Kolcsár Sándor esperes és Kecskés Lajos tiszteletes igehirdetése után a helyi Unitárius Leányegylet Szabédi-összeállítása hangzott el, majd Sárosi Éva vezetésével a mezőbándi Református Vegyeskórus énekelt. Ezután a templom falára helyezett, Hunyadi László szobrászmővész által készített Szabédi László-emlékplakett leleplezése következett, mely alkalomból Hubay Miklós, a Magyar PEN Club elnöke és Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főjegyzője mondottak avató beszédet. A résztvevők megtekintették az emlékszobát, majd a Nagy Ernő rendezte népitánc-bemutatót.
A kolozsvári eseménysorozat a Szabédi-emlékház megtekintésével és az emléktábla megkoszorúzásával kezdődött. Koszorút helyezett el: Alföldi László, a Magyar Köztársaság bukaresti Nagykövetségének tanácsosa, Pomogáts Béla és Kántor Lajos, az Anyanyelvi Konferencia társelnökei, Kötő József, az EMKE főjegyzője. Ezután a Báthory Líceum dísztermében tudományos értekezlet kezdődött, amelynek keretében Magyar irodalom – magyar egyetem témakörben előadást tartott Kántor Lajos (Kolozsvár), Lászlóffy Aladár (Kolozsvár), Láng Gusztáv (Szombathely), Szász János (Bukarest), Pomogáts Béla (Budapest), George Cushing (London), Hubay Miklós (Budapest), Cs. Gyímesi Éva (Kolozsvár). Délután sor került a költő házsongárdi sírjának megkoszorúzására, majd a magyar irodalom egyetemi oktatásáról szóló tanácskozás következett, amelynek keretében a délelőtt előadói mellett Szathmári István (Budpest), Szabó B. István (Budapest), Péntek János (Kolozsvár) szólottak.
*** Május elsején este, a Nagyváradi Színház termében tartott operagála-előadással véget értek az április 24-én kezdődött VARADINUM-napok.
A Nagyvárad múltjához és jelenéhez kötôdő nyolcnapos ünnepségsorozat keretében egyházi és világi rendezvényekre került sor, többek között öt ökumenikus istentiszteletre (a református, baptista, evangélikus, unitárius, illetve római katolikus egyház liturgiája szerint) és öt tárlat megnyitására (Tolnay Tibor tollrajz, Radványi Károly ex-libris, Cs. Erdős Tibor retrospektív festmény-, illetve Gervai Tamás, valamint Bíró Károly és Kiss László fényképkiállítása). A rendezvények keretében bemutattak öt ez alkalommal megjelent kötetet (Tolnay Tibor, dr. Indig Ottó, Jakabovits Miklós és Péter Zoltán mőveit, illetve a VARADINUM ’93 emlékkönyvet), április 26-án pedig emléktábla avatással egybekötött megemlékezéssel tisztelegtek a rendezők a váradi zsidóság kultúrápoló és iskolafenntartó tevékenysége előtt, az alkalomra meghívott Gál Ernő, Gervai Tamás és Halász Anna jelenlétében. Április 27-én A román-magyar kultúra interferenciái címmel a nagyváradi román értelmiségiekkel szerveztek találkozót, amelynek díszvendégei között jelen volt Smaranda Enache, Radu Enescu és Horváth Andor.
Az ünnepségsorozatot számos magyaroszági személyiség is megtisztelte jelenlétével, köztük Rudas Ernő, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete és munkatársai: Alföldi László és Szilágyi Mátyás, továbbá Bálint Pataki József, a HTMH főtanácsosa, Kollár József, Debrecen város polgármester-helyettese.
Az RMDSZ részéről a megnyitó istentiszteletre eljött Takács Csaba ügyvezető elnök, a hét folyamán tartott rendezvényeken igen gyakran jelen volt dr. Csapó József szenátor, illetve Rákóczi Lajos és Székely Ervin képviselő, s a rendezvénysorozaton mindvégig képviseltette magát a szövetség nagyváradi és Bihar megyei szervezetének vezetősége.
*** Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform 1994. április 27-én Nyilatkozatot adott ki a Holocaust félszáz éves fordulója alkalmával, amelyben bejelenti „csatlakozását azokhoz a humanista közéleti személyiségekhez és csoportosulásokhoz, akik/amelyek ezekben a napokban, hetekben világszerte emlékeznek és emlékeztetnek a II. világháború 50 esztendővel ezelőtti szörnyőségeire.”
„Magunk is valljuk Erdélynek legnagyobb századunkbeli magyarjával, a szentélető Márton Áron római katolikus püspökkel, aki félszáz esztendeje, az észak-erdélyi zsidóság deportálásának idején, 1994. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály templom szószékéről hirdetett: „Aki felebarátja ellen vét, veszélyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának egyik nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát. Nem keresztény, hanem pogány szellemben jár el, s – akarva, nem akarva – csatlakozik azokhoz a törekvésekhez, amelyek fajokra, elkülönült társadalmi osztályokra és önző szövetkezésekre bontották, egymással szembeállították a népeket” – hangzik a Nyilatkozat, amely felhívással fordul az RMDSZ keresztény elkötelezettségő tagságához, keresztény egyházaink papjaihoz és világi tisztségviselőihez, a települések RMDSZ vezetőihez, hogy „a számos városunkból, községünkből teljesen kipusztult (vagy kivándorolt) zsidó testvéreink emlékezetének fenntartását holocaust-megemlékezésekkel, illetve elhagyott temetőik, sírjaik rendbetételével is támogassák. Legyenek ezek az általunk ápolt-óvott temetők a megbékélés szimbólumai!”
Nyilatkozatában az EMK ismét felemeli szavát az ártatlanul és igazságtalanul bebörtönzött székely-magyar és cigány testvéreink ügyében, rámutatva arra, hogy az Európa Tanácsnak tett minden ígéret ellenére, „a politikai koncepciós perekben elítélt valamennyi romániai magyar szabadon bocsátása máig késik. Máig a hirhedt nagyenyedi börtön rabja a zetelaki Boldizsár Ferenc és Ilyés István, illetve Marosvásárhelyen raboskodik Cseresznyés Pál. Megújított aláírásgyőjtési akciónkkal is folytatjuk küzdelmünket mindhármuk haladéktalan szabadlábra helyezése, valamint a feltételesen szabadon engedett társaik perének újratárgyalása, felmentésük érdekében.”