*** Az RMDSZ honatyák szenátusi frakciója írásos állásfoglalásban fejezte ki véleményét azzal kapcsolatban, ahogyan a jelenlegi kormány visszaél a parlamenti ülésszakok közötti időszakban biztosított jogszabályalkotási felhatalmazással. Az állásfoglalás szövegét Frunda György szenátor olvasta föl a Szenátus 1994. szeptember 8-i ülésén.
Az 1991-es Alaptörvény által bevezetett egyik új alkotmányos intézmény a törvényhozási jogkör átruházása. Ennek megfelelően a kormány különleges helyzetekben és korlátozott időszakokban rendeleteket fogadhat el. Ez a kormány ülésszakról ülésszakra egyre újabb területekre terjesztette ki ide vonatkozó jogkörét, ismételten áthágván alkotmányos hatáskörét, túllépvén a törvény biztosította kereteket. A rendeleti szabályozásra szóló felhatalmazás mind szélsőségesebb, újabb és újabb tevékenységi területekre történő kiterjesztése következtében az a paradox helyzet állott elő, hogy a végrehajtó hatalom maga szabja meg nemcsak a saját, de a törvényhozó és a bírói hatalmi ágazatok bérezését is, kiszolgáltatván azokat – pénzügyi szempontból legalábbis – saját szeszélyeinek. A legutóbbi parlamenti szünetben a kormány számos olyan rendeletet fogadott el, melyek túllépik az alkotmányos előírásokat, alaptörvényeket és közönséges törvényeket módosítanak, továbbá olyan szabályozásokat léptetett érvénybe, melyek ellentétben állnak a piacgazdasági elvekkel, de még saját kormányzási programjával is. Így például újból bevezette az országból történő kiutazásra rótt illetéket, ami összeegyeztethetetlen mind az Alkotmány 25. szakaszával, mind az Európai Emberjogi Egyezménnyel, melyet nemrég nálunk is ratifikáltak, módosította a profitadó törvényt és a külföldi beruházások törvényét, holott mindkettő alaptörvény. Ezeket a rendeleteket közzétették a Hivatalos Közlönyben, tehát hatályosak, habár csupán részint terjesztették a parlament elé jóváhagyás végett. Minthogy a kormány nem tett eleget abbeli kötelezettségének, hogy rendeleteit a felhatalmazás határidejéig, szeptember 1-jéig benyújtsa, amazok az alkotmány 114. szakasza értelmében hatályukat vesztették.
„Elnök úr, tisztelt kollégák, úgy vélem, hogy a végrehajtó hatalom diktatúrájának a megelőzése, a hatalmi ágazatok egyensúlyának a megőrzése végett abszolút elsőbbséget kell biztosítani a Szenátusban – és egyáltalán a Parlamentben – az alkotmánysértő vagy különféle törvényeket módosító kormányrendeletek megtárgyalásának. Avégett, hogy ezt megtehessük, nyomatékosan igénylem a kormánytól, hogy azonnali hatállyal terjessze elő az 1994. július-augusztusa folyamán kibocsátott rendeleteit, a Szenátust pedig felkérem, hogy függessze föl emezek hatályát, megtárgyalásuk befejezéséig.”
*** Csütörtökön, 1994. szeptember 8-án reggel, Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke, a román ellenzéki pártok más vezetőivel együtt, találkozott Franciaország bukaresti Nagykövetségén Alain Juppé francia külügyminiszterrel, aki a román kormány meghívására tartózkodott az országban.
A francia külügyminiszter tájékoztatást kért partnereitől Románia jelenlegi politikai és gazdasági helyzetéről. Az RMDSZ elnöke a maga részéről elmondotta, hogy Kelet-Közép-Európában a kisebbségi helyzet megoldása és ezen belül a romániai magyarság helyzetének a rendezése az európai integráció és stabilitás megteremtésének az egyik alapvető feltétele. Mindaddig, amíg Romániában a szélsőségesen nacionalista és xenofób pártok részt vesznek a kormányzásban, hatékony eszközként tudják a magyarellenességet és a kisebbség-ellenességet a demokratizálódás, a gazdasági reformok és az európai integráció megakadályozására felhasználni. Ezek ellen a törekvések ellen csak határozott és egységes európai fellépéssel lehet eredményesen cselekedni.
Alain Juppé válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a francia kormány nagy gondot fordít e kérdés megoldására és hogy erre nézve az egyik fontos lehetőséget az Európai Stabilitási Egyezmény képezi.