*** 1994. szeptember 16-án, pénteken, a Bukarestben Közép-Európa és nemzeti kisebbségei címmel megrendezett nemzetközi parlamenti kollokvium második napján két RMDSZ-politikus, honatya is szerepelt vitaindítóra felkért előadóként.
Kijelölt témája – A kisebbségek – instabilitást okozó tényezők? – kapcsán Borbély László képviselő kifejtette, hogy valójában a nemzet-állam koncepció égisze alatt folytatott nyílt vagy burkolt asszimilációs politika, a nemzeti kisebbségek jogainak körvonalazását és törvénybe iktatását elutasító többségi magatartás a fő probléma itt. Kitért a kollektív jogok és a különféle autonómiaformák, az önrendelkezés és a szubszidiaritás elvei félremagyarázásának, megtorpedózásának káros, bizalomrontó voltára. Az RMDSZ kisebbségvédő politikájának közösségi jóváhagyásaként említette föl a nemzetiségek nyelvén történő oktatás törvénytervezetét támogató, nemcsak magyar nemzetiségő állampolgároktól származó 492.000 aláírást. Hivatkozott továbbá az EBEÉ bécsi ülésén elfogadott egyik határozat idevágó kitételére, mely szerint: „Ott, ahol a nemzeti kisebbségek jogai sérelmet szenvednek, az EBEÉ-re háruló felelősség keretén belül közbe kell lépni a politikai párbeszéd, az Emberi Dimenziók Mechanizmusa útján, ideértve szakértők és raportőrök kiküldését is.” A stabilitást azok az állásfoglalások, illetve állást-nem-foglalások veszélyeztetik leginkább – vonta le a tanulságot Borbély László –, amelyekből hiányzik az e kérdések intézményes megoldását elősegítő politikai akarat.”
Markó Béla szenátor témája Az európai integráció és a kisebbségek problémája volt. „Egyáltalán nem véletlen – mondotta –, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges-nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes belpolitikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetőnően vagy leplezetten integrációellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelvén el minden közös európai határozatot”. „Egy integrált (egyesült) Európában – tette hozzá – valójában az összes nemzetek nemzetiségekké válnak, és éppen ezért természetszerőleg meg kell teremteni azokat a mechanizmusokat, melyek megvédelmezik az európai kisebbséget a többséggel szemben. Sok szempontból példátlan tapasztalat lesz ez, de egy olyan Európában, ahol a határok problémája és a különböző népek-nemzetek és etnikai csoportok között fölmerülő ellentétek ismételten konfliktusokhoz és véres háborúkhoz vezettek, nincs más út számunkra”. A nemzetállamnak nyilvánított Romániában – mondotta – a kisebbségek nem rendelkeznek egyetlen sajátjuknak tekinthető döntéshozó mechanizmussal sem, kultúrájuk ki van szolgáltatva a többségi döntéseknek, melyek kisebbségellenesek és mind újabb feszültségeket váltanak ki. Markó Béla síkraszállt a szubszidiaritás elvének alkalmazása mellett, minek köszönhetően számos kisebbségi probléma rendeződhetne. „Ehhez azonban – tette hozzá – két további elv bevezetésére lenne még szükség: a kollektív jogok elvére (ha elfogadjuk azt, hogy a kisebbségeket megilleti a döntéshozatal joga, azt is el kell fogadnunk, hogy ezt a jogot csakis csoportosan lehet gyakorolni), és az autonómiához való jog elvére (mely a szubszidiaritás elvéből következik).” Markó Béla hangot adott abbeli meggyőződésének is, hogy tévhit az, mely szerint a demokrácia meghonosodásával maguktól megoldódnak a kisebbségi problémák.
*** KÖZLEMÉNY
Az Illyés Alapítvány – Alapító Okirata szellemében – a határokon túli magyar közösségek megtartása érdekében az alapítványi támogatási összegekből kiemelt módon a kisebbséghez tartozó jogi vagy természetes személyeket segíti közérdekő kezdeményezések valóra váltásában. A határon túli magyar közösségek társadalomépítő céljainak támogatása, a fokozottabb nyilvánosság, az adományok rendeltetésszerő felhasználásának és elszámolásának hatékonyabb ellenőrzése, a civil társadalmat képviselő szervezeteknek a döntésekbe való erőteljes bevonása érdekében az Illyés Alapítvány 1994. augusztus 9-i ülésén módosította saját Szervezési Szabályzatát és áttért az alkuratóriumi rendszerre. Így létrehozta a Romániai Magyar Alkuratóriumot.
Megalakítására közösségünk képviseleti szervét kérte fel, mint szövetségi elven mőködő, az erdélyi magyarság összérdekeit megjelenítő szervezetet. A Romániai Magyar Alkuratórium tagja a mindenkori szövetségi elnök, tiszteletbeli elnök, ügyvezető elnök, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, következésképpen Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, Csávossy György. A testület elnöke a szövetségi elnök. Az Alkuratórium az Illyés Alapítvány által jóváhagyott Mőködési Szabályzat szerint a társadalmi prioritásokat figyelembe véve felosztja az oktatási, mővelődési, gazdasági, tudományos, egyházi, önkormányzati, szociális szférák között az Illyés Alapítvány Kuratóriuma által a romániai magyarság számára megállapított keretösszeget. Ezek felhasználási módjáról az Alkuratórium által kinevezett szaktestületek döntenek.
1994. szeptember 14-én Kolozsváron ülésezett a Romániai Magyar Alkuratórium. A testület a titkári teendők elvégzésével ideiglenesen Kötő Józsefet bízta meg. Napirenden továbbá a szaktestületek létrehozása szerepelt. A Romániai Magyar Alkuratórium a következő szaktestületeket hozta létre: Oktatási, Mővelődési, Gazdasági-vállalkozói, Tudományos, Egyházi-szociális, Önkormányzati.
Döntés született arról, hogy a szakmai szövetségek, egyházak előzetes konzultálása nyomán, a szakmai kompetencia és korporatív elv alapján a Romániai Magyar Alkuratórium a szaktestületekben való részvételre a következő személyeket kéri fel:
– Oktatási Szaktestület: Nagy F. István, Sebők M. Péter, Bíró A. Zoltán, Tonk Sándor, Vetési László, Kelemen Árpád, Lászlóffy Pál, Hajdó Csaba, Béres András. Póttagok: Balázs Sándor, Csintalan László, Ferenczi Rita, Lakatos Attila.
– Mővelődési Szaktestület: Szabó György Pál, Nagy Pál, Balogh Ferenc, Behabetz Magda, Kancsura István, Gazda József, Kató Béla.
– Gazdasági-vállalkozói Szaktestület: Csibi Vencel, Vida Gyula, Birtalan Ákos, György Béla, Jakab Árpád, Nagy Csiha István, Kovács Adorján, Kerekes Jenő, Somai József, Dezső László, Csomos Attila.
– Tudományos Szaktestület: Benkő Samu, Kiss András, Fodor Alpár, Pozsony Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Bodó Barna, Torró Tibor, Demény Lajos.
– Önkormányzati Szaktestület: Bakk Miklós, Varga Attila, Tódor Albert, Kolumbán Gábor, Seres Dénes, Magyari Nándor, Csapó József.
A Romániai Magyar Alkuratórium határozata értelmében a titkár eljuttatja a felkérő leveleket a szaktestületekbe felkért tagokhoz. Az Alkuratórium e hónap végéig összehívja a szaktestületek alakuló ülését, ahol azok kidolgozzák saját mőködési szabályzataikat. Az Alkuratórium az ülés keretében áttekintette a Mőködési Szabályzata által előírt tennivalókat, valamint az Illyés Alapítvány által el nem bírált, az Alkuratóriumhoz visszajuttatott pályázatokat. Megállapította, hogy az igényelt támogatások összege sokszorosan meghaladja az év végéig rendelkezésre álló keretet. Így új pályázatokat csak az 1995-ös költségvetésre fogadnak el a szaktestületek. Az 1994-es keretet az eddig beérkezett pályázatokra fordítják. A szaktestületek megalakulásuk után mőködési rendjükről külön közleményben értesítik a közvéleményt. Elosztják az idén rendelkezésre álló összeget, az arra érdemes pályázatokat pedig átteszik a következő évre, és egyúttal megkezdik az újak elbírálását.
Az Alkuratórium és a szaktestületek mőködéséről folyamatosan tájékoztatjuk a közvéleményt.
Markó Béla
a Romániai Magyar Alkuratórium elnöke
*** Az RMDSZ szövetségi elnökének Sajtóirodája sajtóértekezletet szervez hétfőn, szeptember 19-én 12.00 órakor Románia Szenátusának Zöld termében, a 492.000 román állampolgártól származó aláírás hivatalos beiktatása alkalmából, mely az RMDSZ Kisebbségi oktatási törvénytervezetének támogatására országszerte összegyőlt. A sajtóértekezleten részt vesz Markó Béla szövetségi elnök és az RMDSZ vezetőségének más tagjai.