*** Február 17-én, pénteken este, az Otopeni repülőtérről egyenesen az RMDSZ bukaresti székházába vezetett az atlantai kerekasztal-megbeszélésen részt vett RMDSZ-delegáció útja, ahol a küldöttség tagjai rendkívüli sajtóértekezletet tartottak.
Markó Béla szövetségi elnök rövid bevezetőjében bemutatta a sajtóértekezlet résztvevőit – rajta kívül Tőkés László püspök, tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György, a képviselőházi csoport elnöke, Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-beli képviselője és Kelemen Árpád egyetemi tanár van jelen a 7 tagú delegációból, dr. Csapó József szenátor ugyanis azonnal továbbutazott egy másnapi, gyergyószentmiklósi találkozóra –, majd megemlítette, hogy az atlantai kerekasztalról szóló benyomásait már a repülőtéri nyilatkozatában összefoglalta, de a találkozó konklúzióit híven tükrözi a sajtó képviselőinek most szétosztott két fontos dokumentum is: az atlantai kerekasztalt záró aide-mémoire (közös közlemény), valamint a Carter-központ által kibocsátott aide-mémoire, amely tartalmazza Jimmy Carter volt elnöknek az atlantai megbeszéléseken mondott beszédét.
Tőkés László tiszteletbeli elnök bevezetőjében elmondotta, hogy az RMDSZ az atlantai kerekasztalon való részvételével ismételten bizonyította készségét a párbeszédre, és hangsúlyozta, hogy a többség-kisebbség viszonya megtárgyalásának eddig sem az RMDSZ volt az akadálya, hiszen már a marosvásárhelyi, majd a brassói kongresszuson szövetségünk javasolt egy román-magyar kerekasztalt, ami sajnos nem jött létre. Az atlantai találkozó egyetlen reális eredményét éppen abban látja, hogy a résztvevők megegyeztek a párbeszéd itthoni folytatásában, s ha ez a párbeszéd valóban folytatódni fog, akkor elégedettek lehetünk az atlantai megbeszélésekkel. Ugyanakkor megemlítette, hogy sajnos a magyarellenes támadások, az RMDSZ-ellenes kampány az atlantai megbeszélések első napján sem szüneteltek, és nem vártuk volna, hogy Traian Chebeleu elnöki szóvivő az első napon az RMDSZ belső struktúráit támadja. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság sohasem nyúlt erőszakos eszközökhöz jogos követeléseinek megvalósításáért, mindig is a párbeszéd, a békés megoldás, a legális út híve volt. A tolerancia nemzetközi évében azt kívánjuk, hogy a többség Romániában is tegyen tanúbizonyságot a toleranciáról, jöjjön létre a kérdések megoldását célzó párbeszéd, honosítsuk meg a toleranciát a mindennapi életben.
Takács Csaba az atlantai párbeszéd szellemét értékelte, és kifejtette, miért volt szükség a kerekasztal amerikai földön történő megszervezésére. Itthon, Romániában egyes politikai tényezők nem eléggé érettek még a demokratikus párbeszédre, olyan kérdések megtárgyalására, amelyek tételesen nincsenek törvényekbe foglalva. Atlantában nyíltan lehetett beszélni az autonómiáról, a gazdasági diszkriminációról, a kölcsönös bizalmatlanságról. Szövetségünk képviselői a romániai magyarságot foglalkoztató minden kérdést fölvetettek, s ezek megvalósításához a továbbiakban is párbeszédre van szükség, de olyan tárgyalásokra, amelyek valóban a megoldást célozzák. Az atlantai találkozó egy új politikai kultúra szükségességére mutatott rá, s ebből a szempontból igen jelentősnek tekintjük Carter elnök Atlantában mondott beszédét, készségét arra, hogy a dialógust akár személyes romániai jelenlétével is elősegítse, bár ő reméli, hogy erre nem lesz szükség.
Kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ elképzelései a romániai magyarság törekvéseinek megvalósításáról nem változtak, valamennyi megoldásra váró problémánkat fölvetettük Atlantában, és azoknak megtárgyalásával valamennyi résztvevő egyetértett. Természetesen a vélemények követeléseinket illetően továbbra is igen eltérőek, de megvan már a készség a párbeszédre. A konkrét eredményeket az elkövetkező tárgyalások hatékonyságában, a hazai feszült politikai légkör normalizálásában mérhetjük majd le. Fontosnak tartjuk, hogy Carter elnök kérte, folyamatosan értesítsük a párbeszéd alakulásáról.
Atlanta szelleméről szólva Frunda György szenátor azt tartotta fontosnak elmondani, hogy Atlantában pontosabban körülhatárolták egyes fogalmak jelentését, egyértelművé váltak bizonyos fogalmak. Frunda szenátor ugyanakkor újfent hangsúlyozta, hogy az alkotmány és a törvények tisztelete nem jelenti azt, hogy nem harcolhatunk azok megváltoztatásáért. Míg az állampolgárokra nézve az Alkotmány és a törvények kötelező érvényűek, a szenátorok és a képviselők szemszögéből az Alkotmány és a törvények a törvényhozó munka tárgyai, jobbításuk, megváltoztatásuk a honatyák kötelessége, munkájuk célja, lényege.
Arra a kérdésre, hogy miképpen kell értelmezni Carter elnök szavait, miszerint az atlantai kerekasztal résztvevői politikai bátorságról tettek tanúbizonyságot, Takács Csaba kifejtette: Carter elnök szerint az igazi bátorság a megoldások felkutatásához és gyakorlati megvalósításához kell.
*** 1995. február 18-án, Marosvásárhelyen ülésezett az Illyés Alapítvány Romániai Alkuratóriuma. Jelen voltak a Romániai Alkuratórium tagjai: Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, valamint Kötő József ideiglenes alkuratóriumi titkár. Az ülésen jóváhagyták a szaktestületek 1994-es tevékenységéről szóló beszámolót; a szaktestületek személyi összetételében végbement módosításokat; a szaktestületek működési szabályzatait, pályázati űrlapjait; 1995-ös költségvetéseit. Az ülés második részén megjelentek a szaktestületek elnökei is: Czirják Árpád, Fodor Alpár, Kató Béla, Kántor Lajos, Kerekes Jenő, Tódor Albert. Megvitatták a szaktestületek cselekvési irányelveit a romániai magyar közösség önépítő társadalmi prioritásainak támogatása érdekében, kikristályosítva azokat az alapelveket, amelyek szerint felosztották a szaktestületek között az 1995. évi alapítványi forrásokból a romániai magyarság számára elkülönített keretet. A Romániai Alkuratórium Szervezeti és Működési Szabályzatának 5/b pontja értelmében a keret felosztását szavazat alá bocsátották, s az alkuratóriumi tagok és a jelenlévő elnökök egyhangúlag megszavazták.
Döntés született arról is, hogy a nyilvánosság érdekében az 1994-es évre megítélt pályázatok listáját az RMDSZ Közlönyben közzéteszik, valamint ismertetik a sajtóban a pályázati rendet.
*** 1995. február 18-án, Kolozsváron tartotta első ülését az Országos Önkormányzati Tanács Elnöksége. Napirenden az Elnökség rövid távú tevékenységi programja mellett a szakbizottságok kialakítása, az alelnökök területi felelősségének kijelölése és az elkövetkező OÖT-ülés előkészítése szerepelt. Szó volt ugyanakkor az RMDSZ önkormányzati politikájának alakításáról és természetesen azokról az aktuális kérdésekről, melyek jó része a testületet ért támadásokkal kapcsolatosak. Itt történt említés a székelyudvarhelyi polgármester elleni vádaskodásokról, amelyekkel kapcsolatban az Elnökség leszögezte, hogy a szoboravatás kapcsán rendezett ünnepségekért semmilyen formában nem tartja jogsértőnek a polgármester tevékenységét, és határozottan tiltakozik az újabb rágalmak, az egész magyarságot érintő támadások ellen. Az Elnökség a következő közleményt hozza a közvélemény tudomására:
KÖZLEMÉNY
Az Országos Önkormányzati Tanács Elnöksége 1995. február 18-i alakuló ülésén elemezte a testület ellen az utóbbi időben a politikai pártok, az Elnöki Hivatal, a kormány, egyes megyei tanácselnökök és prefektusok részvételével kibontakoztatott támadássorozatot.
Az Elnökség úgy értékelte, hogy a vádak mind jogi, mind etikai szempontból megalapozatlanok, olyan politikai diverziós kampány részévé próbálták tenni az OÖT-t, amelynek célja az RMDSZ lejáratása, a romániai magyarság elleni diszkrimináció erősítése és igazolása. Egyes támadások hangnemükben kimerítik a szélsőséges nacionalista propaganda ismérveit.
Az OÖT Elnöksége határozottan kiáll az RMDSZ Programja, általános politikai vonalvezetése és saját megfogalmazott szakmai céljai mellett. Újból kinyilvánítja, hogy a számára érthetetlen követelések ellenére sem áll szándékában feloszlatni önmagát, hiszen semmilyen szempontból sem tartja törvénytelennek működését. Ugyanakkor nem kívánunk végeláthatatlan vitába bocsátkozni olyan kormánypárti vagy magukat ellenzékinek mondó politikusokkal, akik a magyarellenes propaganda kivitelezőivé lettek.
Az OÖT olyan belső szakmai szerveződés, amely konkrét gyakorlati kérdések megoldását tűzte ki célként. E célkitűzések nem mondanak ellent Románia Alkotmányának, a 69/1991. számú törvénybe foglaltaknak, az európai integrációs szervezetek dokumentumainak és ajánlásainak. Ezért az OÖT a tevékenységre összpontosít és nem hagyja magát bevonni az ál-politikai csatározásokba.
Munkánkban együtt kívánunk működni más politikai pártok hasonló szakmai testületeivel.
Kolozsvár, 1995. február 18.
Az Országos Önkormányzati Tanács Elnöksége