*** 1995. április 29-én az RMDSZ Bihar megyei szervezete VII. Beszámoló küldöttgyűlésén a megyei elnökség jelentése és a Bihar megyei parlamenti képviselők helyzetértékelése után csaknem másfél tucat hozzászóló mondott véleményt a tavaly májusi tisztújítás óta eltelt időszak tevékenységéről, fogalmazta meg jobbító javaslatát mind a megyei szervezet, mind pedig a szövetség munkáját illetően. Többen is bírálták – legátfogóbban éppen dr. Csapó József szenátor – a csíkszeredai SZKT-n szétosztott szövetségi Alapszabályzat-tervezetet. A többórás tanácskozás végén a küldöttgyűlés titkos szavazással megerősítette a Bihar megyei nagyválasztmány által ajánlott kongresszusi küldöttek mandátumát, majd – az RMDSZ Bihar megyei szervezete tavaly május 26-án elfogadott Alapszabályzatának módosításával – az eddig öttagú megyei elnökséget nyolctagúra egészítette ki, és megválasztotta az új tisztségeket betöltő alelnököket Jakabffy László (önkormányzat) Pintér István (szociális), Balla Júlia (közművelődés) személyében. Az időközben munkahelyi elfoglaltsága miatt lemondott Pete István gazdasági alelnök helyett Süveg Sándort választották meg alelnöknek. A küldöttgyűlés ugyanakkor megválasztotta a megyei Ellenőrző Bizottságot, amelynek tagjai lettek Elekes Sándor, Széplaki Kálmán, Csulak Levente, Kiss Gábor és Ritz Erzsébet.
*** Napirend előtti felszólalásában Márton Árpád szerdán, május 3-án a Képviselőházban az április 29-i klézsei események kapcsán kifejtette az RMDSZ álláspontját a nemzeti identitásukhoz ragaszkodó csángómagyarok jogainak tiszteletben tartásáról, amit Románia Alkotmánya szavatol. A Képviselőház szószékéről a szövetségünket ért váddal szemben, miszerint az RMDSZ a moldovai csángók elmagyarosítására törekszik, Márton Árpád leszögezte, hogy szövetségünk tiszteletben tartja minden állampolgár ama alkotmányos jogát, hogy szabadon megvallhassa nemzeti hovatartozását, így síkraszáll azért, hogy azok a csángók, akik magyaroknak vallják magukat, nyilvánosan megtehessék ezt, magyarul tanulhassanak, ápolhassák kultúrájukat és élhessenek gyülekezeti és egyesülési jogukkal, anélkül hogy e törekvéseikben a hatóságok vagy fizikai személyek meggátolják, minthogy ezeket a jogokat Románia Alkotmánya szavatolja. „Kategorikusan elutasítjuk azonban azt az agresszív intoleranciát, amellyel az ország bármely állapolgárát megakadályozzák e jogainak gyakorlásában – szögezte le az RMDSZ Kovászna megyei képviselője.
Ugyancsak napirend előtt szólalt fel Mátis Jenő Kolozs megyei képviselőnk, aki a helyi költségvetést, illetve helyi pénzügyeket szabályozó törvények tervezeteivel kapcsolatos immár több mint egyéves halogatást tette szóvá, sürgetve a tervezetekkel kapcsolatos elutasító jelentés jóváhagyását a Képviselőházban, hogy az Alsóház végre állást foglalhasson: van-e szükség egyáltalán a helyi költségvetés törvényére, vagy sem.
*** 1995. április 28–29-én a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében a Polgári Szövetség Pártja, a Pro Europa Liga és az RMDSZ Maros megyei szervezetének rendezésében kétnapos konferenciára került sor, amelyen az Est Libertés nevő francia szervezet előadói önkormányzati és helyi költségvetési kérdésekről tartottak értekezés-sorozatot. A rendezvényen meghívottként jelen voltak ellenzéki pártok parlamenti képviselői, a marosvásárhelyi és a megyei tanács tagjai, több megye önkormányzati tisztségviselői (polgármesterek, alpolgármesterek).