*** KÖZLEMÉNY
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulása óta következetes politikai küzdelmet folytat a romániai magyar közösség és minden kisebbségben élő közösség jogaiért. Kezdettől fogva egyértelműen kinyilvánítottuk, hogy a nemzeti önazonosság megőrzése és továbbfejlesztése teljes körű anyanyelvű oktatás nélkül nem lehetséges. 1989 előtt éppen az anyanyelvű oktatás visszaszorítása volt a kisebbségek asszimilációjának leghatékonyabb eszköze, és ezen a helyzeten kívánt parlamenti eszközökkel változtatni az RMDSZ.
Románia Alkotmányának 32. cikkelye szavatolja a teljes körű anyanyelvű oktatáshoz való jogot, és csak e jog gaykorlásának módozatait utalja a törvény hatáskörébe. Ennek ellenére 1994 júniusában a Képviselőház által megszavazott törvénytervezet súlyosan korlátozta ezt a jogot, és most a Szenátus újabb diszkriminatív intézkedésekkel kívánja csorbítani a kisebbségek nyelvén történő oktatás lehetőségeit.
1994 szeptemberében hiába nyújtottunk be 492.000 aláírással támogatott állampolgári törvénykezdeményezést a Szenátusba, mert ez a tervezet az Alkotmánybíróságtól, ahova ellenőrzés végett elküldték, azóta sem került vissza a Szenátusba.
Sem erre a törvénykezdeményezésre, sem számtalanszor megismételt indítványunkra, hogy tegyük politikai dialógus tárgyává ezt a rendkívül fontos kérdést, semmiféle konkrét, pozitív választ nem kaptunk, holott meggyőződésünk, hogy sajátos helyzetben élő közösségek sorsáról dönteni véleményük meghallgatása, akaratuk figyelembe vétele nélkül a demokrácia legelemibb szabályainak lábbal tiprása.
Így történhetett meg, hogy a Tanügyi törvény vonatkozó cikkelyei, beleértve az ezzel a kérdéssel közvetlenül foglalkozó XII. fejezetet, a kisebbségek nyelvén történő állami és egyházi oktatás jogi kereteinek pozitív megfogalamzása helyett, a jogszabályozás elemi logikáját is mellőzve, valójában a jogfosztás módozatait, az anyanyelvő oktatás nyílt visszaszorításának eszközeit tartalmazzák.
Sem az Alkotmánynak, sem az európai integrációs követelményeknek nem felel meg ez a törvény, amely egyértelműen csorbítja a kisebbségi jogokat, amint azt más szervezetek, köztük a romániai németek, csehek, szlovákok képviselői is kifejezték tiltakozásukban.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem fogadhatja el az általa képviselt közösség akaratának teljes mellőzését, és minden lehetőséget megragadunk, hogy bel- és külföldön, a megfelelő politikai fórumokon és a mass médiában ezt a helyzetet leplezetlenül föltárjuk, az anyanyelvű oktatást korlátozó törvény alkotmány- és demokráciaellenességét bebizonyítsuk.
Ugyanakkor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség minden alkotmányos eszközt fel fog használni arra, hogy a teljes körű magyar oktatást mint a nemzeti önazonosság megőrzésének és továbbfejlesztésének egyik legfőbb garanciáját biztosítani lehessen.
Marosvásárhely, 1995. június 16.
Markó Béla Takács Csaba
szövetségi elnök ügyvezető elnök
*** A Romániai Németek Demokrata Fóruma sajtóközleményben tiltakozik a Tanügyi törvénytervezet Szenátusban elfogadott változata ellen. A közlemény megemlíti, hogy még a törvény elfogadása előtt dr. Paul Philippi, az RNDF elnöke aggodalmát fejezte ki Liviu Maior oktatásügyi miniszternek a javasolt szövegváltozat miatt, most pedig az állam más tisztségviselőihez – Ion Iliescu államelnökhöz, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárhoz, a Parlament két Házának elnökeihez, Oliviu Ghermanhoz és Adrian Năstaséhoz juttatott el nyilatkozatot, amely rámutat arra, hogy az elfogadott törvényszöveg elfogadhatatlan a német kisebbség számára.
A Szenátus kisebbségi oktatással kapcsolatos döntései – hangzik a közlemény – ellentében állanak a nemzeti hagyományokkal, mert Romániában, amely a kisebbségek hazája is, a kisebbségek nyelvén a XIV. századtól létezik oktatás, és ezt a román állam a két háború közötti időszakban is elfogadta.