*** A sajtóterjesztô vállalat (Rodipet) és a posta „jóvoltából” kissé késve jutott el az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalába a Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial al României) 1995. augusztus 3-án megjelent 172. száma. A benne közölt Alkotmánybírósági Határozatot azonban igen régóta várja a romániai magyar társadalom, hogysem azonnal ne hozzuk a közvélemény tudomására: 1995. július 27-i plénumán az Alkotmánybíróság végre határozott az 1994. szeptember 19-én az RMDSZ által 492.380 állampolgár aláírásával támogatott törvénykezdeményezésrôl, illetve a nemzeti kisebbségek nyelvén történô oktatásról szóló törvénytervezetet támogató aláírások hitelességérôl.
A Szenátustól kapott dokumentumcsomag a törvénytervezet szövege mellett 61 dossziét, bennük 13.389 listát tartalmazott a 490.380 aláírással. Az Alkotmánybíróság a kormányhoz fordult, hogy az az Alkotmány 101. szakaszának (1) bekezdése, valamint az 1992/47-es törvény 5. cikkelye alapján rendelkezzék annak igazolásáról, hogy az aláíró személyek választójoggal rendelkezô polgárok és a megnevezett megyékbôl valók, vagy sem. Többrendbeli halasztás után, bár 1994. november 14-tôl 1995. május 30-ig a belügyminisztériumi szervek csupán 118.044 aláírást ellenôriztek – és a kormány Fôtitkársága szerint még kilenc hónapra lett volna szükség valamennyi aláírás ellenôrzésére! –, megállapították, hogy a 118.044 személy közül 107.956-nek (91,45%-nak) az adatai megfelelnek a listákon feltüntetettekkel, és a szükséges megyei megoszlás is megfelel az alkotmányos elôírásoknak, továbbá azt, hogy az összes aláírás ellenôrzése – megfelelô törvényes szabályozás híján – olyannyira elhúzódna, hogy az immár az állampolgárok alkotmányos joga gyakorlásának obstruálását jelentené (márpedig ôk nem okolhatók a közigazgatási szervek tehetetlenségéért). Következésképpen még ha az aláírások mintegy egynegyedének ellenôrzése során tapasztalt 9 százalékos szabálytalanságot le is számítják, az semmiképpen nem jelenthetné azt, hogy nincs meg a törvénykezdeményezéshez szükséges minimum 250.000 aláírás, s a beterjesztett dokumentumok azt is igazolták, hogy 11 megyében (jelesen Arad, Bihar, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy és Temes megyében) összegyûlt a minimum 10.000 szabályszerû aláírás, így a megyei szórás követelménye is teljesült. Mivel a kezdeményezés megfelel a többi alkotmányos és törvényes követelménynek, az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történô oktatásról szóló törvénykezdeményezés megfelel az Alkotmány 73. szakaszának (1) bekezdésében elôírt formai követelményeknek, ami a minimum 250.000 aláírást illeti, valamint az említett szakasz (2) és (4) bekezdésében elôírt legalább 11 megyére és a megyénként legalább 10.000 aláírásra vonatkozó követelménynek.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor felkéri a Parlamentet és a kormányt az állampolgári törvénykezdeményezés jogának gyakorlására vonatkozó törvény kidolgozására és elfogadására.
A Határozatot közlik a Szenátus elnökével, a Képviselôház elnökével, a kormánnyal, a támogató aláírásokat tartalmazó listákat pedig a Belügyminisztérium visszaküldi a Szenátusnak.
Ezek után – tennôk hozzá – a közel félmillió aláírással támogatott állampolgári törvénykezdeményezésnek a Parlament elé kellene kerülnie. Egy jogállamban…
*** 1995. augusztus 13-án megtartották Gyímesközéplokon a Moldovai Csángómagyarok Szövetségének beszámoló és tisztújító közgyûlését sepsiszentgyörgyi, onešti-i, csíkszeredai, pusztinai, klézsei, N. Bãlcescu-i (Új Falu), marosvásárhelyi küldöttek jelenlétében. A beszámoló kapcsán kibontakozott vitában határozottabban körvonalazták a szövetség oktatási és mûvelôdési tennivalóit a helyi szervezetek, a mûködô öntevékeny mûvészi együttesek erôteljesebb bevonása révén, hangsúlyozták a gazdasági és szociális tevékenység kiemelt fontosságát.
Az elhangzottak értelmében az MCSSZ módosította szervezeti struktúráját, alapszabályzat-módosításra tett javaslatokat fogadott el. A szövetség elnökévé Erôs Pétert, ügyvezetô alelnökévé Csicsó Antalt választották. Az elnökség keretében a mûvelôdési életet Nistor Elena, az oktatási kérdéseket Horváth Miklós koordinálja. A gazdasági és szociális problémákért felelôs személyt a közgyûlés késôbb jelöli ki.
A közgyûlés elfogadta az RMDSZ társult tagsági státust.
Az összejövetelen az RMDSZ képviseletében jelen volt dr. Kötô József mûvelôdés- és egyházügyi alelnök és Zsigmond László képviselô.