*** 1995. december 19-én, kedden, az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök fogadta Flemming Morchot, Dánia bukaresti nagykövetét. A találkozón a romániai magyarság helyzetéről és általános aktuálpolitikai kérdésekről folyt eszmecsere.
*** Kedden, december 19-én, a Képviselőház is elfogadta a Privatizálás gyorsítására vonatkozó 1995/55. sz. törvény módosítását és kiegészítését. Ezt megelőzően, hétfőn, az általános vitában az RMDSZ részéről Neményi József Nándor szólalt fel, aki hangsúlyozta annak fontosságát, hogy magán bróker-cégek is végezzenek részvényelőjegyzést, akikkel új szereplők jelennének meg a piacon, mégpedig hivatásosak, akik döntően befolyásolni tudják a privatizáció sikerét. Kifejtette, hogy a tőkepiac fejlesztése és erősítése lényegbe vágó kérdés, új munkahelyeket is jelentene, és síkraszállt a szenátusi szövegváltozat elfogadása mellett. Az RMDSZ Birtalan Ákos által előterjesztett változatát azonban csak részben fogadta el a Képviselőház. Eszerint 1996. március 31-ig lehet közvetlenül a gazdasági társaságok részvényeit jegyezni kuponok és tulajdonigazolvány-könyvek ellenében, illetve 1996. április 30-ig valamelyik Magánvagyon Alapnál. A részvények jegyzését végezhetik az ehhez engedéllyel rendelkező intézmények mellett a tömeges privatizálásra kijelölt vállalatok is, de csak saját részvényeik iránti kereslet esetén. Mivel a képviselőházi szövegváltozatból kimaradtak az értékpapír-forgalmazó cégek – mint közvetítők –, a módosítás törvénybe iktatása előtt a Parlament két Házának egyeztetése vált szükségessé.
Az Egyeztető bizottság szerdán, december 20-án előterjesztett jelentése különös fordulatot hozott, a bizottság ugyanis a képviselőházi változat mellett szavazott, mely viszont újraszvazáskor a Képviselőházban nem nyerte el a sarkalatos törvénycikkelynek is kijáró abszolút többséget jelentő szvazatszámot (172). Attól függően, hogy a Szenátus milyen döntést hoz a jelentésről, a törvényt közös ülésen vitatja meg a két Ház, vagy pedig végleg elutasítottnak tekinthető.
Az Idegenrendészeti törvénytervezettel kapcsolatos RMDSZ-álláspontot Székely Ervin fejtette ki. Kritikai elemzés alá vetve a jogszabálytervezet rendőrállamra jellemző megszorító intézkedéseit, amelyek ellentétesek az európai szabványokkal és az emberi jogok biztosítása követelményeivel, hangoztatta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja a törvény ellen fog szavazni. Az ülésvezető elnök a törvénytervezet szakaszonkénti tárgyalását a februári ülésszakra halasztotta.
A nap folyamán két sarkalatos törvényt fogadott el a Képviselőház; a Szerzői jogról, illetve a Talajjavításról szóló jogszabályokat az RMDSZ képviselőházi csoportja is megszavazta.
*** Kedden, december 19-én, a Helyhatósági választásokat szabályozó törvény módosítására vonatkozó tervezet szenátusi vitájában Kozsokár Gábor szólalt fel, aki javaslataival hozzájárult annak a törvényszakasznak a módosításához, amely előírja, hogy a polgármesterek és alpolgármesterek közös listán választhatók, mégpedig úgy, hogy egy vagy több párt képviseletében induljanak, megegyezés szerint, s ez ne vonja maga után a koalícióként való elbírálást.
*** Anyagtorlódás miatt csak most számolunk be arról, hogy december 9–10-én Szatmárnémetiben az RMDSZ, Anyanyelvi Konferencia, MADISZ, EMKE, Szent-Györgyi Albert Társaság, Szatmár Megye Mővelődési Felügyelősége, valamint a Kapcsolatok Mővelődési Alapítvány szervezésében hatodik alkalommal került sor a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny döntőjére. A vetélkedő 45 versenyző – a területi szakaszok nyertesei és a vajdasági magyarság képviselői – részvételével zajlott. A zsőri tagjai között voltak Pomogáts Béla és Zalán Tibor (Magyarország), Jónás Gabriella és Tarczy István (Vajdaság), Kötő József és Elekes Emma (Románia). A verseny győztese a kolozsvári Lajosi Krisztina volt.
Ugyanakkor került sor a Kárpát-medencét felölelő Dsida Jenő költői verseny eredményhirdetésére. A Kovács András Ferenc vezette zsüri a beküldött szonettek kiértékelése nyomán Jánosházy Györgyöt (Románia) és Tarczy Istvánt (Vajdaság) díjazta. A díjakat Zalán Tibor nyújtotta át, majd a vers- és prózamondó verseny győztesei elszavalták a nyertes pályamunkákat.