Hírek

Együttműködési megállapodást kötött a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Táncsics Mihály Alapítvány

Együttműködési megállapodást írt alá szerdán Kolozsváron az RMDSZ által alapított Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Táncsics Mihály Alapítványa.

A dokumentumot a két alapítvány elnöke, Markó Béla és Szabó Vilmos látta el kézjegyével. A felek megállapodtak abban, hogy közös rendezvényeket, konferenciákat, találkozókat szerveznek, különös tekintettel az oktatás, a tudomány és a kultúra területére. A felek vállalták, hogy létrehoznak és működtetnek egy olyan tudományos szellemi műhelyt, amelynek keretében egyes tudományterületek elismert szakemberei külhoni magyar fórumokon tartanak előadásokat. Támogatják a magyar kulturális élet kiválóságainak határon túli fellépéseit, és szorgalmazzák az Európai Parlamentben működő frakcióközi nemzeti kisebbségi csoport munkájának határon túli bemutatását.

Markó Béla, az alapítvány elnöke az aláírást követően kifejtette, fontosnak tartja, hogy a magyarságot érintő kérdésekben, nemzetpolitikai ügyekben, kisebbségpolitikai és emberjogi kérdésekben, de kulturális, oktatási problémákkal kapcsolatosan is a két alapítvány együtt kíván működni. – Ezt a lényeges első lépések egyikének tartom, mert úgy gondolom, hogy ezek közös gondjaink, és fontos, ha ezek megoldása érdekében megteremtjük az együttműködés eszközeit és lehetőségeit – mutatott rá Markó Béla. Szabó Vilmos, a Táncsics Mihály Alapítvány elnöke elmondta: amellett, hogy az azonos politikai családhoz tartozó pártalapítványokkal kiépítették kapcsolataikat, úgy gondolták, a Táncsics Alapítvány a nemzetpolitikai kérdések szolgálója is lehet. Ezért keresték a partnerséget a Kós Károly Akadémia Alapítvánnyal.

Az MSZP elnöksége szerdán kihelyezett ülést is tartott Kolozsváron, ahol elfogadta nemzetpolitikai programját. Mesterházy Attila, a párt elnöke ezt követően előadásában a párt új nemzetpolitikai programjának célkitűzéseit ismertette.

A pártvezető bocsánatot kért a határon túli magyaroktól azért, hogy az állampolgárság kiterjesztéséről szóló 2004. december 5-i népszavazáson ,,egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak”.

A program tervezetét még ősszel a határon túli szervezetek képviselőivel együtt kezdte kidolgozni a párt. Akkor az MSZP és az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítvány szervezett olyan fórumot, amelyen magyarországi és a szomszédos országokból érkező politikusok, szakértőket vettek részt. Mesterházy tegnap kijelentette, a párbeszéden alapuló stratégia a határon túl is új fejezet nyit a magyar baloldal életében. Beszélt arról, hogy a szocialisták, ha ismét kormányra kerülnek, támogatják a határon túl magyarság céljait, illetve segítik a szülőföldön való boldogulást. A pártelnök meggyőződése szerint a jószomszédi politika is a határon túli magyar érdekképviseletet segíti.

Mesterházy a program néhány pontját külön is kiemelte. Egyebek mellett tíz évre szóló Kárpát-medencei stratégiát kívánnak kidolgozni. Emellett újraindítanák és a többi szomszédos országra is kiterjesztenék a közös kormányülések gyakorlatát, támogatnák a határon túli oktatást, kultúrát, örökségvédelmet, pályázati alapokra helyeznék a támogatási rendszert, a döntéshozatalba pedig bevonnák a határon túli szervezeteket is.

Az est házigazdája, Markó Béla beszédében úgy értékelte, a nemzetpolitika csak akkor hatékony, ha minden ebben érdekelt politikai erő összefog.

– Azt hiszem, hogy ha nemzetpolitikáról beszélünk, akkor túl kell lépnünk bizonyos tabukon is. Az elmúlt napokban több olyan kérdést is kaptam, miért tartjuk olyan fontosnak, hogy egy baloldali magyarországi párt nemzetpolitikai elképzeléseit meghallgassuk, hogy szoros kapcsolatot kiépítsünk minden magyarországi párttal. A válasz egyszerű: azt gondolom, hogy az elmúlt huszonvalahány esztendő magyarországi nemzetpolitikájának azok voltak a mélypontjai, amikor ezt a nemzetpolitikát egyik vagy másik politikai erő megpróbálta a sajátjának és csakis a sajátjának tekinteni, megpróbálta kisajátítani a külhoni magyarság helyzetének rendezését. Nem értek egyet ezekkel az elképzelésekkel, azzal, hogy a mi sorsunk, a kisebbségi magyarság helyzete a magyarországi politikai belharcok témája és áldozata legyen, mint ahogy ez sokszor így is történt, és engedjék meg, hogy azokkal értsek egyet, akik úgy gondolják, hogy ez pártpolitikán és pártok elképzelésein túlmutató, jelentős nemzeti kérdés, amelynek rendezéséért minden jelentős politikai erőnek össze kell fogni. Nem értek egyet azzal sem, hogy a nemzeti kérdés jobboldali vagy baloldali ideológiai kérdés lenne. Mindaddig, amíg így fogjuk kezelni, addig nem fogunk eredményre jutni, és nem fogunk célba érni – szögezte le bevezetőjében Markó Béla. Az RMDSZ volt elnöke arra hívta fel a figyelmet, nagyon fontos lenne, ha az elkövetkező időszakban minden magyarországi politikai párt fel tudna sorakozni a Szövetség által kialakított megoldások, mint például az autonómia különböző formái mellett. – Milyen fontos lenne, ha a következő hónapokban nem lennénk magunkra hagyatva azzal kapcsolatosan, hogy szembe kell nézünk Romániában alkotmánymódosítási szándékokkal és a közigazgatás átszervezésével is. Nagyon könnyen megtörténhet, hogy ha nem tudunk összefogni, úgy el lehet rontani Románia közigazgatási felosztását, hogy minden önkormányzati eszközt kivesznek a magyarság kezéből. Ezek túlmutatnak azon, hogy ezekben a pillanatokban ki kivel szimpatizál és ki kivel rokonszenvez. Ehhez még mi s sem vagyunk elegen itt Erdélyben, ehhez kell Magyarország egységes támogatása és Európa támogatása is – hangsúlyozta Markó Béla.

Kora délután, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, a Magyar Szocialista Párt kihelyezett elnökségi ülésének meghívottjaként tartott tájékoztató előadást a romániai magyarság és Románia aktuális belpolitikai kérdéseiről.

A politikai alelnök a találkozó során hangsúlyozta: „Egyenlő közelségtartásra kell törekednünk a magyarországi mérvadó pártokkal és szervezetekkel, mert így tudjuk hatékonyan képviselni a magyar közösség érdekeit”. Hozzátette, az RMDSZ, mint a romániai magyarság legitim képviselője eddig és ezután is megpróbál egy modus vivendit kialakítani a mindenkori magyar kormánnyal, ugyanakkor minden kezdeményezésre nyitott, amely a hatékony érdekképviselet célját szolgálja, hiszen erre kapott megbízást a szavazóktól mind a helyhatósági mind a parlamenti választáskor.

„Fontos, hogy a nemzetpolitikai kérdésekben legyen konzultáció a magyarországi pártok és a határon túli magyarság legitim szervezetei között. Erről kell beszélni, szükség van mindazok véleményére, akik érintettek a nemzetpolitikai kérdésekben”- mondta Borbély László.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

A Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Táncsics Mihály Alapítvány

● tekintettel a külhoni magyarság szülőföldön való boldogulására, méltó emberi megélhetésére, nyelvének, történelmi hagyományainak, kulturális sajátosságainak megőrzésére,
● figyelembe véve az egész magyar nemzet európai felzárkózásának fontosságát és időszerűségét,
● szorgalmazva a külhoni magyar szervezetek és Magyarország közötti párbeszédet, partnerséget és együttműködést, kiemelt figyelmet fordítva az oktatási, kulturális és gazdasági kapcsolatteremtésre és fejlesztésre, különös tekintettel a külhoni magyarság saját intézményrendszerének megteremtésére,
● szem előtt tartva az Európai Unió támogatáspolitikájában célként megjelenő szomszédsági partnerségi megállapodásokat
a következőkben állapodtak meg:

Közös rendezvényeket, konferenciákat, találkozókat szerveznek, különös tekintettel az oktatás, tudomány és kultúra területére. Létrehozzák és működtetik azt a tudományos szellemi műhelyt, amelynek keretében egyes tudományterületek elismert szakemberei külhoni magyar fórumokon, egyetemi központokban, médiumokban szerveznek előadásokat.

Támogatják a kulturális élet kiválóságainak határon túli fellépéseit, közönségtalálkozók, bemutatók, kiállítások, irodalmi estek, zenei rendezvények, filmnapok szervezését és lebonyolítását , esetlegesen katalógusok, kiadványok megjelentetését.

Szorgalmazzák az Európai Parlament Nemzeti Kisebbségi Intergroup munkájának határon túli bemutatását, az intergroup által szervezett programok, konferenciák, találkozók eredményeinek széleskörű megismertetését a romániai magyar sajtóban. Emellett támogatják a tematikus kisebbségpolitikai írások megjelenését a magyarországi és határon túli magyar sajtóban.

Támogatják a romániai magyar politikai, gazdasági, oktatási és kulturális élet szereplőinek a magyarországi partnerekkel történő kapcsolatteremtését, előadások, nyilvános sajtóbeszélgetések keretében történő megjelenési lehetőségeit.

Kolozsvár, 2013. január 16.

Markó Béla                                                           

a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke       

 

Szabó Vilmos

a Táncsics Mihály Alapítvány elnöke