*** NYILATKOZAT
Honalapításunk millecentenáriumát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azoknak az időtálló értékeknek a felmutatásával kívánja megünnepelni, amelyeket a magyar nemzet 1100 éves ittléte alatt megteremtett és megőrzött.
Bárhol is éljünk a világon, közös kincsünk az a nyelv, kultúra, hagyomány és történelem, amit eleinktől örököltünk, és amit nekünk is tovább kell adnunk. Ugyanakkor sajátunknak tekintjük azt az évezredes európai szellemiséget, amelyet ez a nemzet a Kárpát-medencében magáévá tett és amelyet maga is alakított. Mint ahogy értékké kellene válnia ebben a régióban népek és nemzetek együttlétének, és az ezzel kapcsolatos tanulságok megfogalmazása, a történelmi konfliktusok feloldása közös feladatunk.
Mi, romániai magyarok olyan helyzetben ünnepeljük a millecentenáriumot, amikor a sajátosan magyar és az általános európai értékekért szívós politikai küzdelmet kell folytatnunk.
Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink megőrzése még mindig nem biztosított, az ehhez szükséges jogokkal nem rendelkezünk.
Ismételten kinyilvánítjuk akaratunkat nemzeti értékeink megtartására, továbbvitelére és akadálytalan gyarapítására.
Ismételten elkötelezzük magunkat egy olyan közös európai értékrend mellett, amely a gazdasági és politikai integráción, az egységes jogrenden és a nemzeti vagy regionális sokszínőség szabad érvényesítésén alapul. Ezt az új európai értékrendet minél gyorsabban alkalmaznia kellene Romániának, ez elsőrendő érdeke az egész romániai társadalomnak és ezen belül a romániai magyar nemzeti közösségnek is.
A készülő román-magyar alapszerződés csak úgy érheti el célját, ha alapvetően hozzájárul a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Ehhez elsősorban a kisebbségben élő romániai magyarok és a többségben lévő romániai románok képviselőinek megegyezésére lenne szükség, belső önrendelkezésünk biztosítására, az RMDSZ kolozsvári kongresszusán programba iktatott háromszintő autonómiánk létrehozására, majd azon alapelvek, megoldások és garanciák belefoglalására az alapszerződésbe, amelyek megfelelő keretet kínálnak nemzeti értékeink továbbviteléhez, közösségünk megmaradásához.
A létező európai gyakorlatra, az európai jogrendre, saját hagyományainkra támaszkodva kijelentjük, hogy van megfelelő megoldás a tartós és konfliktusmentes együttélésre, és kérjük mindkét ország kormányát, hogy keressék a romániai magyarság egyetértését a minket érintő dokumentumok kidolgozásakor.
A millecentenárium esztendejében teljes meggyőződéssel állítjuk, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradásának biztosítását, az egymásrautalt szomszéd nemzetek megegyezését és az összeurópai szellemiség érvényesítését egyszerre, egyidejőleg lehet és kell megoldani.
Csíkszereda, 1996. március 10.
Szövetségi Képviselők Tanácsa
*** NYILATKOZAT
Az utóbbi néhány hónapban a romániai gazdasági életben elmélyült a válság. Az egymást követő sztrájkhullámok jelezték a kormány tehetetlenségét, koncepciótlanságát. Az egész gazdasági rendszer válságát többek között az energiakrízis is bizonyítja. A gazdasági szerkezet merevsége, a privatizáció lassú üteme, a bankrendszer instabilitása, az adminisztratív intézkedések ráerőszakolása a piacgazdaságra, mind azt bizonyítják, hogy a jelenlegi hatalom nem rendelkezik olyan átfogó gazdasági stratégiával, amely elfogadható életszínvonalat biztosít a lakosság számára.
A mostani kormányzat több mint három éves tevékenysége bebizonyította, hogy etatista, centralizált gazdaságpolitikában gondolkodik, amely a három szélsőséges párttal kötött koalíció után még nyilvánvalóbbá vált.
A szociális kérdések megoldatlansága, a munkanélküliség aggasztó növekedése, a holnapi nap bizonytalansága vezetett a szakszervezetek által szervezett sztrájkokhoz.
Szolidárisak vagyunk és támogatjuk azokat a jogos követeléseket, amelyek a szakszervezetek állásfoglalásaiban jelennek meg.
Az állami költségvetésből finanszírozott intézményekre óriási pénzügyi terhet ró az 1996-os költségvetés elfogadásának halasztása.
Az RMDSZ gazdaságpolitikája olyan alternatívát nyújt, amely Románia minden állampolgára számára lehetővé teszi, hogy egy olyan átalakuló gazdaság részesévé váljon, amely a piacgazdaság elvein alapszik.
A felsorolt tények azt bizonyítják, hogy valós váltásra van szükség, egy olyan politikai akarat kialakítására, amely biztosítani tudja a gazdaságpolitikában a szemléleti, a gazdasági gyakorlatban a cselekvési megújulást, hiszen ezek nélkül elképzelhetetlen a romániai gazdaság rendszerváltása. Az RMDSZ ebben a folyamatban ajánlja fel a partneri viszonyt azoknak a pártoknak, amelyek a változást akarják.
Csíkszereda, 1996. március 10.
Szövetségi Képviselők Tanácsa
*** Március 12-én, kedden, a Szenátus gyorsított eljárással tőzte napirendjére a Btk. módosítására vonatkozó, Ion Predescu (SZDRP) és Valer Suian (RNEP) szenátorok által benyújtott törvénykezdeményezést, amely javarészt ugyanazt a módosítás-csomagot tartalmazza, amit a Szenátus ugyan korábban már elfogadott, de a Képviselőház végérvényesen elutasított. Ezalkalommal még sokkal olajozottabban mőködött a vezető kormánypárt frakciója által vezényelt szavazógépezet, Hajdú Gábor és Kozsokár Gábor szenátorok módosító indítványait sorra elvetették. Az RMDSZ ellenszavazatai mellett, elsöprő többséggel fogadta el a Szenátus többek között azokat az immár hirhedt inkrimináló rendelkezéseket, melyek szerint 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható más állam zászlajának és felségjeleinek kitőzése, illetve himnuszának eléneklése, továbbá 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki „az ország vagy a román nemzet bármely eszközzel történő nyilvános gyalázásáért” (236. szakasz).
A törvényjavaslat képviselőházi vitája még hátra van, életbe léptetéséről egyelőre semmiképp sincs szó.
*** A 69/1991-es Helyhatósági törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet képviselőházi elfogadása nyomán – amelynek 26. cikkelye szerint a helyi tanácsok ülésein csak a román nyelv használható – az RMDSZ-frakció 1996. március 13-án, szerdán sajtóértekezletet tartott a Képviselőházban, amelyen Vida Gyula frakcióvezető Nyilatkozatot olvasott föl. Miután megemlíti, hogy a törvény módosítása kicsiny, de fontos lépést jelent a helyi autonómia megvalósítása felé, a dokumentum rámutat arra, hogy az Alsóház az RMDSZ egyetlen fontos módosító indítványát sem fogadta el, holott azok a Helyhatósági törvénynek a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához való igazítását szolgálták. Ezt a Chartát Románia külügyminisztere aláírta, ratifikálására – remélhetőleg – hamarosan sor kerül. A Képviselőház többségi szavazata súlyos kétségeket támaszt a kormány és a Parlament európai integrációs szándékának őszintesége iránt – hangoztatja a Nyilatkozat.
A sajtóértekezleten Vida Gyula és Varga Attila bejelentették, hogy az RMDSZ az európai fórumokhoz fog fordulni, és tudomásukra hozza, hogy a szavazás tulajdonképpen a román parlamenti pártok politikai akaratának teljes hiányát jelzi a hazai jogrendnek az európai normákhoz való igazítása tekintetében, hiszen a szóbanforgó törvény 26. cikkelye teljességgel figyelmen kívül hagyja a Románia által is aláírt Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakat.