*** A Magyar Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala 1996. március 18-án Budapesten konzultációt tartott a határon túli magyar közösségek képviselőivel. A tanácskozáson, amelyen az RMDSZ képviseletében jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök, jegyzőkönyvben rögzített megállapodás született a közszolgálati médiákat mőködtető közalapítványok kuratóriumaiba történő jelölésekről. A megállapodás szerint a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumába a romániai magyarság (az RMDSZ által) 3 főt, a szlovákiai magyarság (CSEMADOK) 2 főt, a jugoszláviai magyarság 1 főt (a VMSZ az első két évre, a VMDK a második két évre) jelöl. A hetedik helyre az első két évben az ukrajnai magyarság, a harmadik évben a horvátországi, a negyedik évben pedig a szlovéniai magyarság szervezetei jelölnek képviselőt.
A megállapodás szerint a delegálás elvei: lehetőség szerint kulturális, tudományos és egyházi személyiségek jöhetnek számításba; nem jelölhetők vezető párttisztséget betöltő személyiségek; nem jelölhetők olyan személyiségek, akik a Duna TV-vel munka-, illetve anyagi kapcsolatban álltak és állnak.
A jelenlévők zárt ülésen megállapodtak abban is, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumába négy évre az RMDSZ, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába – kétéventi rotációval – a VMDK, illetve a CSEMADOK delegál képviselőt. A jelenlévők célszerőnek tartották, hogy a médiaügyek áttekintésére évente találkozzanak.
A megállapodást követően a határon túli magyar közösségek szervezeteinek képviselői levélben fordultak a magyar parlamenti pártok elnökeihez azzal a kéréssel, hogy – tekintettel a Duna Televíziónak a határon túli magyarság életében betöltött kiemelten fontos szerepére –két hellyel bővítsék a Hungária TV Közalapítvány kuratóriumi elnökségének létszámát, és erre a két új helyre a határon túli magyarok szervezetei egymás közt megegyezve jelölnének képviselőket.
*** Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1996. március 15-én Nagyváradon Felhívást tett közzé, amelyben megállapítja, hogy 1848. március 15-i eszményei, programja és célkitőzései változott formában ugyan, de változatlanul időszerőek ma is, kiváltképpen Erdélyben, a kisebbségbe szakadt magyarság életében. A márciusi ifjak 12 pontját átfogalmazva és helyzetünkhöz, korunkhoz alkalmazva, Tőkés László kifejti, hogy a romániai magyar nemzeti közösség békét, szabadságot és egyetértést kíván a többségi románsággal abban az országban, amelynek államalkotó nemzeti közössége lett. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke leszögezi: belső nemzeti önrendelkezésünk, személyi és közösségi autonómiánk megvalósításáért harcolunk. A román-magyar történelmi megbékélés mellett síkraszállva, Tőkés László e megbékélés egyik feltételeként sürgeti Cseresznyés Pál haladéktalan szabadon bocsátását és az emigrációba kényszerült zetelaki elítéltek felmentését. Hasonlóképpen felemeli szavát a nemzetiségi összetétel mesterséges megváltoztatását szolgáló ama gyakorlat ellen, hogy a magyar többségő vidékekre jelentős számú katonaságot telepítenek. Végezetül az RMDSZ tiszteletbeli elnöke követeli Ionel Ungur Bihar megyei prefektus azonnali leváltását a március 15. alkalmából közzétett közleménye miatt, amelyben az RNEP-es prefektus nyíltan uszított a romániai magyarság ellen. „A román kormány nem akarhatja, hogy a kolozsvári áldatlan állapotok Bihar vidékére is átterjedjenek. Nagyvárad békében élő román és magyar lakossága emelje fel szavát a város és a megye békéjét veszélyeztető szélsőnacionalista prefektus ellen – a nemzeti megbékélés érdekében” – fejeződik be Tőkés László püspök március 15-i Felhívása.
*** Az RMDSZ Csíkszéki Területi Szervezetének elnöksége nevében Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és Csíkszereda polgármestere, dr. Csedő Csaba 1996. március 18-i keltezéssel Közleményt tettek közzé a március 15-i ünnepi rendezvények után történt, a megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodással kapcsolatban. Ebben megállapítják, hogy „miután méltósággal megünnepelte március 15-ét, és a kegyelet koszorúit elhelyezte a Petőfi és Bőlcescu szobroknál, Csíkszereda és környéke lakosságának sajnálattal kellett tudomásul vennie, hogy március 15-ről 16-ra virradó éjszaka ismeretlen tettesek letéptek és elvittek három zászlót és koszorúkat rongáltak meg. Március 16-án, 17.30 óra körül két rendőregyenruhás és egy civilruhás személy, akik az 1–HR–217-es rendszámú ARO típusú rendőrségi kocsival voltak, elvittek a Bőlcescu szobortól két koszorút.
Ez utóbbi esetet az arra járó szemtanúk azonnal jelezték a hatóságoknak, miáltal tanúbizonyságot tettek érett polgári felelősségérzetükről. Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, valamint az RMDSZ Csíkszéki Területi Szervezetének elnöksége a város Rendőrparancsnokságához fordult a két ügy kivizsgálásának és az elkövetők felelősségre vonásának érdekében.
Az RMDSZ Csíkszéki Területi Szervezetének elnöksége, valamint Csíkszereda város Polgármesteri Hivatala, a város lakossága és az RMDSZ-tagság nevében is felháborodásukat és tiltakozásukat fejezik ki az ilyen tettekkel szemben, amelyek megrontják ünnepeinket és megalázzák nemzeti tudatunkat. Ugyanakkor felhívják a figyelmet az ilyen és hasonló tettek veszélyességére, mivel azok mindannyiunkra nézve káros etnikai feszültségeket és konfliktusokat okozhatnak. Különösen veszélyesnek és megengedhetetlennek tartják azt, hogy ilyen gaztetteket a hatalom egyenruháját viselő személyek kövessenek el, holott hivatásuk éppen a rend és a nyugalom megőrzése lenne” – hangzik a Közlemény.
Mint már jeleztük a bejelentés alapján megindított kivizsgálás eredményeként az egyik tettest már sikerült is azonosítani Iuliu Criőan rendőrkapitány személyében, akit Gheorghe Gambrea rendőrtábornok közlése szerint becsületbíróság elé állítanak és tartalékba helyezését javasolják.
*** Öt évig tartó megosztott joggyakorlat, több ezreket érintő igazságtalan bírósági ítéletek után a román igazságszolgáltatás végül is kénytelen volt beismerni, hogy helyenként tévesen, törvénytelenül fosztották meg jogaiktól azokat a román állampolgárokat, akik a magyar hadsereg katonájaként estek szovjet hadifogságba. Az ország főügyésze által benyújtott törvényességi óvásnak helyet adó 1996. február 12-i legfelső bírósági döntés egységesíti a 118/1990. számú törvényrendelet alkalmazásában kialakult joggyakorlatot. Mindazok a jogfosztott személyek, akik végleges, visszavonhatatlan bírósági határozattal rendelkeznek, beadvánnyal (memoriu) fordulhatnak az ország főügyészéhez abból a célból, hogy az kérje a Legfelsőbb Bíróságnál az ügyükben hozott bírósági ítélet megsemmisítését. Ez az eljárás nincs határidőhöz kötve, tehát az érdekeltek bármikor megkereshetik az ország főügyészét.