*** Az Ügyvezető Elnökség 1996. március 26-án tartotta rendes heti ülését Kolozsváron.
Az első napirendi pont keretében az ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet az Operatív Tanács március 21-én tartott üléséről.
A továbbiakban az Ügyvezető Elnökség áttekintette a napokban elfogadott új Párttörvényt, és elhatározta, hogy ennek elemzésére és az RMDSZ-re vonatkozó konkrét tennivalók megfogalmazására szakértői csoportot hoz létre. Ugyanakkor tudomásul vette, hogy a szenátusi frakció óvást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a törvény 3. szakasza, 17. szakaszának b. pontja és 46. szakaszának 3. bekezdése ellen, majd tájékoztatót hallgatott meg a költségvetési törvény parlamenti vitájáról, valamint a Helyi közigazgatási és a választási törvény véglegesítésének várható időpontjáról.
A testület foglalkozott a Moldovai Csángómagyarok Szövetsége társulási kérésével és a benyújtott iratcsomót az alapszabályzati feltételekkel történő egybevetésre, illetve az SZKT elé terjesztendő megfelelő javaslat megfogalmazására a Szabályzatfelügyelő Bizottság elé utalta.
Az Ügyvezető Elnökség elemezte az egységes tagnyilvántartás felállításának menetét, intézkedéseket fogadott el a folyamat gyorsításáért és mielőbbi befejezéséért. Az ÜE ezzel kapcsolatos következtetéseit és elvárásait körlevélben hozza a területi szervezetek vezetőinek tudomására.
A Temesváron sorra kerülő FUEV-kongresszus szervezéséből az RMDSZ-re háruló feladatok ellátásával, megüresedés következtében, az ÜE dr. Bárányi Ferenc képviselőt, a Temes megyei TKT elnökét bízta meg.
*** 1996. március 27-én, Takács Csaba ügyvezető elnök, Béres András oktatási alelnök és dr. Kelemen Árpád, egyetemi tanár, az Illyés Közalapítvány romániai Oktatási Szaktestületének elnöke megbeszélést tartottak a romániai magyar felsőfokú- és közoktatás időszerő és megoldásra váró kérdéseiről. A megbeszélés tárgya volt az erdélyi magyar oktatás minőségének emelése, a felsőfokú oktatási hálózat kiépítése és megerősítése, a kihelyezett főiskolai tagozatok telepítése.
*** Március 27-én, szerdán került sor a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ szokásos sajtóértekezletére, amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett Szabó Károly szenátusi és Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető, Kozsokár Gábor, a Szenátus Állandó Bizottságának titkára, Mátis Jenő képviselő és Bodó Barna, az SZKT ÁB alelnöke vettek részt.
Rövid bevezetőjében Markó Béla összefoglalta azokat az eseményeket amelyek az RMDSZ életében, tevékenységében a legutóbbi sajtóértekezlet óta végbementek, és külön kitért az SZKT csíkszeredai munkálatainak sajtóbeli tükrözésére, megállapítván, hogy az ott elhangzott vitáról ugyan bőven, ám a tanácskozáson született állásfoglalásokról, döntésekről – az ország gazdasági-szociális helyzetével kapcsolatos nyilatkozatról, a Gazdasági Főosztály átszervezéséről, illetve a Mezőgazdasági Főosztály létrehozásáról, az új oktatási alelnök kinevezésének jóváhagyásáról – már kevésbé esett szó a román nyelvő médiában. Megemlítette az RMDSZ-delegáció részvételét az EDU párizsi pártelnöki konferenciáján, amelynek zárónyilatkozatába a nemzeti kisebbségi kérdés fontosságára utaló értékelés is bekerült az RMDSZ javaslatára. A helyhatósági választásokra vonatkozóan a Markó Béla reményének adott kifejezést, hogy a választások elodázásának immár vége szakad. Ugyanakkor fölhívta a figyelmet arra, hogy bár a választások közeledtére való tekintettel az RMDSZ már januárban figyelmeztetett a nacionalista retorika felerősödésének veszélyére, ez a jóslat sajnos bevált. Utalt itt nem csupán az RNEP szélsőséges, RMDSZ- és magyarellenes nyilatkozataira, hanem a Funar-féle párt és az RHSZ igazgatójának találkozóján elhangzottakra, az Evenimentul Zilei legutóbbi két számában teljes oldalakat kitevő, az „állam biztonságát fenyegető” magyar veszélyről szóló „dokumentumokra” is.
Vida Gyula a Parlamentben nagy késéssel megkezdődött költségvetési vitáról, illetve a kormány által előterjesztett törvénytervezetről mondott kritikus véleményt, hangsúlyozva hogy a kormány egyszerően nem vesz tudomást a tervezetet érő bírálatokról, a szakbizottságok véleményéről, mi több, európai szinten modellértékő költségvetésnek tünteti fel a realitástól teljesen elrugaszkodott tervezetet! A Román Nemzeti Bank által foganatosított intézkedéseket indokoltnak és helyesnek tartjuk – mondotta –, de a jegybank kormányzójának nem lett volna szabad megengednie, hogy a helyzet idáig fajuljon. Hozzátette, hogy Románia nemzetközi megítélése, hitele rendkívül nagy veszélybe került a kormány és a jegybank áldatlan politikája következtében.
Mátis Jenő konkrét és cáfolhatatlan adatokkal bizonyította, hogy a kormány teljesen megalapozatlan, hamis adatokra építi az idei költségvetési tervezetet, és félrevezeti az országot. A valós helyzet az, hogy a kormány már teljesen kiengedte kezéből a gyeplőt, nem ura a gazdasági-pénzügyi zárlatnak. A kereskedelmi mérleg 2 milliárd dolláros hiányt mutat, a lej 1995-ben 46%-kal leértékelődött, zuhanása tovább tart 1996-ban is, az inflációs ráta a bevallottnál sokkal magasabb. Az 1995. évi ipari termelés abszolút értékben is visszaesést mutat. A beruházások terén történt bőnös mulasztások eredményeként az úthálózat, az infrastruktúra katasztrofális állapotban van. A központi költségvetésből nem, vagy csak részben és megkésve jutnak el a helyi költségvetésnek elkülönített alapok, emiatt a polgármesterek, a helyi tanácsok lehetetlen helyzetben dolgoznak. Mindent összegezve, a kormány nem tudta életbe léptetni saját programját, más kormányra és más programra van szükség – mondotta Mátis Jenő.
Szabó Károly az RNEP-vezetés és Virgil Mőgureanu tárgyalásaival kapcsolatban elmondta, az RHSZ igazgatója a hírszerző szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság előtt kijelentette, csak a saját állításaiért vállal felelősséget. Szabó szenátor hozzátette: kértem, hogy kijelentését a nyilvánosság előtt is megtegye, és remélem, ez meg fog történni. Ami az ilyen találkozók törvényes jellegét illeti, a parlamenti bizottság ajánlást tett arra vonatkozóan, hogy az RHSZ kerülje az olyan találkozókat amelyek politikailag implikálják a hírszerző szolgálatot.
Kozsokár Gábor szenátor arra kérte a sajtót, kísérje figyelemmel a szociális védelmet célzó kormányintézkedéseket, amelyeket felelőtlennek, propagandisztikus jellegőeknek nevezett, hiszen – bár késégtelenül szükségesek – végrehajtásukhoz semmilyen reális fedezet nincs, gazdasági-pénzügyi következményeit később, egy majdani másik kormány viseli majd. A mezőgazdaságnak ígért 1.100 milliárd lejes támogatásról szólva figyelmeztetett arra, hogy a kamatkülönbözet fedezése mintegy 400 milliárd lejes terhet ró a következő évi költségvetésre. Nincs kellően megalapozva a mócok támogatása sem. A kormány gazdasági koncepcióját és cselekvését az „Utánunk az özönvíz!” felfogás jellemzi – szögezte le Kozsokár Gábor.
Bodó Barna a párizsi EDU-konferencia jelentőségét húzta alá azzal az információval, hogy az európai konzervatív, jobbközép politikai alakulatok európai szövetsége 24 ország 39 pártját tömöríti, s a párizsi tanácskozáson többek között hat miniszterelnök volt jelen. Az EDU véleménye szerint a kisebbségi kérdés az európai stabilitás kérdése.
Kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ szenátusi frakciója nem azért kezdeményezte az alkotmányossági óvást a Párttörvény egyes rendelkezéseivel szemben, mert azok hátrányosan érintenék az RMDSZ-t, hiszen valójában ez nem áll, hanem túlzott megszorító, szabadságjogokat sértő kitételei miatt. A pártokat a választások során a választópolgárok szavazata legitimálja, a választók döntik el, melyik párt mőködhet, és melyikre nincs szükség. A vezető kormánypárt és az RNEP között az utóbbi időben kiéleződött konfliktusról szólva, Markó Béla kijelentette, hogy a nacionalista erők jelenléte a kormányzásban nemcsak az ország nemzetközi megítélésének árt, hanem károsan befolyásolja magát a reformfolyamatot, akadályozza az ország európai integrációját. Az RMDSZ elnöke cáfolta, hogy bármiféle egyezség létezne az SZDRP és az RMDSZ között. Viszont képtelenségnek nevezte, hogy a magyarság szervezeteivel való bármilyen együttmőködés eleve súlyos vádnak minősül Romániában, és abbeli reményének adott kifejezést, hogy az effajta nacionalista retorika nem lesz hatással a választókra.
Szabó Károly az Evenimentul Zilei-ben megjelent két teljes oldalt betöltő „dokumentumhalmaz” kapcsán elmondotta, hogy megkérdezte az RHSZ igazgatóját, miképpen juthatott nyilvánosságra, hogyan kerülhetett mindez az egyre inkább bizonyos erők szekerét toló napilap birtokába. Ettől függetlenül – mondotta –, ha érdemben elemezzük a közölt adatokat, megállapíthatjuk, hogy az égvilágon semmi törvénytelenségről nincs szó. Viszont az nyilvánvaló, hogy a közzétett adatokat nem újságírók szedhették össze, hanem más szakmai jártassággal bíró személyek. És ebben, valamint abban, hogy ilyen „dokumentumok” nyilvánosságot kaphatnak – hiszen melyik kémelhárító szervezet adja ki az effajta információkat, ha tudomására jutnak?! –, valóban vannak a nemzetbiztonságot veszélyeztető elemek.