*** A Szenátus hétfői, április 1-i ülésén Hajdú Gábor Hargita megyei szenátor írásbeli választ igényelve a következő kérdéseket intézte Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyminiszterhez: 1. Az 1989. decemberi forradalom alkalmával országos viszonylatban hány szekuritátés székházat, rendőrörsöt, ügyészségi hivatalt, bíróságot, katonai egységet, tanácsházat és más állami intézményt ért támadás? 2. E támadások résztvevői közül hány személyt ítéltek el jogerősen a közvagyon kárára elkövetett rombolás bőncselekményéért, leszámítva a Hargita és Kovászna megyei eseteket? 3. Hogyan véleményezte az Igazságügyi Minisztérium azokat az 1995 novemberében Ion Iliescu államelnökhöz benyújtott egyéni kegyelmi kérvényeket, amelyek a Bukaresti Területi Katonai Törvényszék 1991. március 29-én kihirdetett 13. sz. ítélete értelmében ilyen jogcímen 5 évi börtönbüntetéssel sújtott Jakocs Sándor, Gergely László, Bíró Márton, Boros Lajos, Péter József, Szabó Sándor és Gergely Balázs zetelaki lakosok ügyében kerültek felterjesztésre?
*** Ugyancsak a hétfői interpellációk során, április 1-én a Képviselőházban Borbély Imre Hargita megyei képviselő a csíkszeredai március 15-i ünnepségek alkalmával Petőfi és Bőlcescu szobrainál elhelyezett zászlók és koszorúk meggyalázásának, illetve ellopásának ügyében intézett március 20-i kérdésére kapott választ a belügyminisztertől: a tettesek egy részét kézre kerítették, a többiek után kutatnak.
Ugyanaznap Teodor Meleőcanu külügyminiszter kitérő választ adott Borbély László Maros megyei képviselő egy korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok utasítására eltávolított kétnyelvő helységnévtáblákkal kapcsolatos kérdésére. Az ország külügyeit irányító államminiszter úgy vélekedett, hogy amíg az ET Kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-tagország, a dokumentum nem lép érvénybe, következésképpen Románia, bár ratifikálta, nem köteles tiszteletben tartani az egyezmény előírásait. Ugyanakkor a helyi közigazgatással megbízott miniszterhez, Octav Cozmâncához irányította a Maros megyei képviselőt, hogy a kormány véleményét illetően érdembeni választ tőle kérjen.
Bárányi Ferenc Temes megyei képviselő a temesvári Magyar Ház ügyében interpellált a kormánynál, a megye 65.000 magyar lakosa nevében kérve az 1929–30-ban a temesvári magyarság közadakozásából épített és a kommunista rendszer által történt elkobzásáig a magyar közösség tulajdonát képező épület visszaszolgáltatását.
*** Kedden, április 2-án, a szövetség bukaresti székházában tartotta soros ülését az RMDSZ Integrációs Munkacsoportja, melyen részt vettek: Borbély László, Bárányi Ferenc, Pécsi Ferenc képviselők, Buchwald Péter szenátor, Kelemen Kálmán, az RMKDP elnöke, Pataki Júlia jogász, parlamenti szakértő, Nemes Árpád, a Szövetségi Elnöki Hivatal külpolitikai tanácsosa, dr. Markó Attila jogász, az SZEH emberi jogi szakreferense.
Markó Béla szövetségi elnök köszöntő beszéde után a munkacsoport napirend szerint folytatta megbeszéléseit, melynek témái közül a legfontosabbak: az RMDSZ integrációt szorgalmazó, a közeljövőben közlésre kerülő nyilatkozat-tervezete (előterjesztő: Borbély László), egy európai integrációs adattár összeállítása (Nemes Árpád), a kormány integrációs stratégiájához a kisebbségi és egyházügyi fejezetek kidolgozása (Pataki Júlia, Buchwald Péter), a romániai PHARE-program jelentősége (Pécsi Ferenc). A munkacsoport következő ülését május közepére tervezi.