*** 1996. május 7-én, Márton Árpád Kovászna megyei képviselő napirend előtti hozzászólásában felhívta a képviselők figyelmét a nemrég módosított 69-es helyhatósági és a 70-es választási törvényeknek a helyhatósági választásokat negatívan befolyásoló cikkelyeire. Márton Árpád emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ ezeknek a cikkelyeknek az elfogadása ellen szavazott, majd az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az illető cikkelyek sajátos értelmezése folytán, az Országos Audió-Vízuális Bizottság (CNA) máris olyan megszorító rendelkezéseket hozott, melyek arra kötelezik az állami és magán rádió és TV-társaságokat, hogy egyidejőleg sugározzák a kampányadásokat, ami elkerülhetetlenül minimális nézettséget eredményezne. A CNA-nak az Alkotmány mindössze három (1., 4., 14.) cikkelyére hivatkozó másik „találmánya” – amennyiben „jóindulatúan” értelmezik – oda vezethet, hogy törvényellenesnek nyilvánítják a kisebbségek anyanyelvén folytatott kampányt. Márpedig a törvényben nincs ilyen rendelkezés. Márton Árpád elmondta, hogy a CNA viszont figyelmen kívül hagyta az Alkotmány 6. cikkelyét, mely garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek etnikai identitásuk kifejezéséhez való jogot.
Ugyanakkor Márton Árpád szerint érdekes, hogy a CNA pontosan az Alkotmánynak az audiovizuális intézmények mőködésére vonatkozó, a bármilyen nemő cenzúrát (30.1), illetve a nemzeti, faji, vagy vallási úszítást (30.7.) tiltó cikkelyekről feledkezett meg. Sajnos ilyen jellegő jelenségek már megmutatkoztak a mostani kampány alatt is. A Márton Árpád előtt felszólalt, és a „közismerten gyilkos jellemő hargitai magyarság”, valamint az „áruló románok”, azaz Gabriel Andreescu ellen úszító Petre őurlea független és Lazőr Lődariu (Maros megyei PUNR) képviselőket például az Audiovizuális törvény alapján börtönbüntetéssel kellene sújtani.
*** 1996. május 7-én, Ilie Fonta vallásügyi államtitkár fogadta Neményi József Nándor Kolozs megyei és Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselőket. A beszélgetésen többek között az állami költségvetésből az egyházak templomépítési támogatására utalt tételekről, az államosított egyházi vagyonok visszaszolgáltatásáról, az állami intézmények és a történelmi magyar egyházak közötti viszonyáról esett szó. Fonta államtitkár és az RMDSZ képviselői megegyeztek abban, hogy a hónap folyamán visszatérnek a tárgyalt témákra.
*** A Nagybányai Mővésztelep megalapításának 100. évfordulójára emlékeztek Kolozsváron 1996. május 4–5-én, az EMKE rendezésében. Az eseménysorozat nyitó napján a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében köszöntő beszédet mondott Dávid Gyula EMKE-elnök, majd dr. Csorba Géza, a budapesti Magyar Galéria címzetes főigazgató-helyettese és Abody Nagy Béla festőmővész, a Barabás Miklós céh tiszteletbeli elnöke méltatta a mővésztelep jelentőségét az egyetemes és nemzeti mővészettörténetében. A rendezvény keretében Spolarics Andrea és Bíró József EMKE-díjas színmővészek, Király László és Áprily Lajos verseket adtak elő, Nagy Dezső színmővész Lászlóffy Csaba Kantáta címő, erre az alkalomra írott poémját mutatta be. Fellépett a Református Kollégium énekkara Székely Árpád karnagy vezényletével. Másnap délelőtt a Bánffy-palotában többszáz főnyi közönség tekintette meg a Mővészeti Múzeum állagában fellelhető nagybányai alkotók mőveit. Délután Murádin Jenő mővészettörténész nyitotta meg a Györkös Mányi Albert Emlékházban a kolozsvári magángyőjtők birtokában lévő, a nagybányai festőiskolát képviselő alkotók mőveiből összeállított kiállítást. Ezután került sor Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Mőemlékvédő Társaság elnöke vezette tudományos ülésszakra. A nagybányai festőtelep mővészettörténeti és alkotói vonatkozásairól Timár Árpád kandidátus, az MTA Mővészettörténeti Kutatóintézetének mővészettörténész osztályvezetője, Murádin Jenő és Sümegi György mővészettörténészek, a Mővelődési és Közoktatási Minisztérium Képzőmővészeti Osztályának vezetője értekeztek.