*** KÖZLEMÉNY
Az SZKT Állandó Bizottságának javaslata alapján 1996. szeptember 6-án, péntek reggel 9 órára Marosvásárhelyre, a Kultúrpalota kistermébe összehívom a Szövetségi Képviselők Tanácsának rendkívüli ülését. Az ülés egynapos és egyetlen napirendi pontja: a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalás.
Bukarest, 1996. augusztus 28.
Markó Béla
szövetségi elnök
*** KÖZLEMÉNY
Az SZKT 1996. szeptember 6-án Marosvásárhelyen tartandó rendkívüli ülésének előkészítése érdekében, az Állandó Bizottság elnöke kezdeményezte az SZKT Egyeztető Kerekasztalának összehívását. Az ülésre 1996. augusztus 30-án 16 órakor, Kolozsváron, az RMDSZ Pavlov utca 21. szám alatti székházában kerül sor.
Bukarest, 1996. augusztus 28.
Markó Béla
szövetségi elnök
*** KÖZLEMÉNY
Az 1996-os parlamenti jelölésekről szóló SZKT-Határozat II/1. pontja, valamint az Országos Kampánystáb által kidolgozott jelölési ütemterv értelmében, 1996. augusztus 30-án délelőtt 10 órára összehívom a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Pavlov u. 21. sz. alatti székházába.
Kolozsvár, 1996. augusztus 28.
Takács Csaba
ügyvezető elnök
*** ÁLLÁSFOGLALÁS
Az európai integráció folyamata a népek megbékélése, a demokrácia alapkövét jelentő másságtisztelet eszméinek elterjedését segíti, azoknak a közös érdekeknek az uralomra jutását ösztönzi, amelyeknek az egyházak is elkötelezett hívei.
A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljárói Állandó Értekezlete üdvözli az integráció jegyében megszületett alapszerződéseket. Egyházaink életbevágóan érdekeltek az államközi szerződések tárgyát képező kérdésekben.
Meggyőződésünk, hogy az európai jogrend szellemében fogant megállapodásoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzeti közösségek önrendelkezését, az önkormányzatra alapozott intézményrendszerhez való jogát.
Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az államközi szerződések az 1989 után szükségessé vált történelmi igazságtétel kiváló eszközei lehetnének, egyházaink vonatkozásában két olyan területet említhetünk, amely demokratikus közéletünk elengedhetetlen velejárója:
- a) az évszázados hagyományokra visszatekintő, minden fokon és minden formában megvalósuló felekezeti oktatási rendszerhez való jog szavatolása és állami támogatása, mely az egyetemes kultúra alapértékeinek létrehozásához is jelentős mértékben hozájárul;
- b) a híveink millióinak évszázados munkáját, tehetségét, szorgalmát megtestesítő egyházi javak – ingatlanok, iskolák és más intézmények, könyvtárak, levéltárak, kegytárgyak – maradéktalan visszaszolgáltatása.
Jussunkért és jogainkért közéleti, jogi és politikai síkon is kitartó küzdelmet folytatunk. A 15, államilag elismert felekezet előterjesztéseként már 1990-ben elkészítettük közös Egyházi törvénytervezetünket, amely a fenti kérdésekben jogorvoslást ír elő. A román Parlament a törvénytervezetet többszöri sürgetésre mind a mai napig nem tőzte napirendjére. Jogos követeléseinket Romániának a szervezetbe való felvételekor az Európa Tanács is a nemzetközi egyezmények normarendszerébe illőnek találta. 176/1993 Véleményezés 8. szakaszában feltételként szabta meg a felekezeti oktatáshoz való jogot és az egyházi javak visszaadását.
A román-magyar alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezetéből megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a készülő dokumentum nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseink teljesítésére nézve.
Mi, a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói határozottan kijelentjük: az olyan megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdulását, egyszóval nem teljesítheti történelmi küldetését.
Felkérjük az alapszerződés szövegezésében részt vevő politikai tényezőket, hogy vizsgálják felül álláspontjukat és az alapszerződés aláírása előtt intézkedjenek a megfelelő kiegészítésekről.
Eltökélt szándékunk, hogy keresztény egyházaink tanításaiból eredő eszméinkből nem engedünk, jogainkról nem mondunk le, és sajátos eszközeinkkel a hazai törvényhozás – és szükség szerint a nemzetközi fórumok – útján küzdeni fogunk nem csupán a magunk, hanem valamennyi egyház jogos követeléseinek teljesítéséért.
Az integráció csakis egy minden igaz elvárást teljesítő európai jogrend keretében valósulhat meg. A vallásszabadság elemi feltétele, hogy az egyházak korlátozás nélkül élhessenek alapvető jogaikkal.
Kolozsvár, 1996. augusztus 27.
Dr. Jakubinyi György Tempfli József
római katolikus érsek római katolikus püspök Gyulafehérvár Nagyvárad
Reizer Pál Dr. Csiha Kálmán
római katolikus püspök református püspök
Szatmárnémeti Kolozsvár
Tőkés László Dr. Szabó Árpád unitárius főjegyző református püspök
Nagyvárad Kolozsvár
Kiss Béla Dr. Mártha Ivor
evangélikus főjegyző református főgondnok
Kolozsvár Kolozsvár
Szilágyi Aladár
református főgondnok
Nagyvárad
*** Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselő is jelen volt azon a találkozón, amely kedden, 1996. augusztus 27-én jött létre Klaus Naumannak, a NATO Katonai Tanácsa elnökének romániai látogatása alkalmával a parlamenti pártok vezetői és az Atlanti Szövetség vezető tisztségviselője között. Az RMDSZ szövetségi elnöke a találkozó során tett felszólásában kiemelte a nemzetközi ellenőrzés fontosságát a kisebbségi kérdés megoldásánál.