*** Vasárnap, május 25-én délután a hivatalos romániai látogatásra Bukarestben tartózkodó Göncz Árpád magyar köztársasági elnök az RMDSZ székházában találkozott a szövetség vezetőivel.
A magas rangú vendéget és a kíséretében lévő személyeket Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, a szövetség több szenátusi és képviselőházi választottja fogadta.
Markó Béla történelmi jelentőségőnek nevezte a Magyar Köztársaság elnökének látogatását az RMDSZ székházában egy olyan történelmi helyzetben, amikor a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete részt vállal a kormányzásból, s amikor végre beindult a két ország közötti alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósítása, köztük a magyar kisebbség helyzetének rendezése. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a két ország és nemzet a romániai magyar kisebbség által is egymásra van utalva, mint ahogy közösek az érdekeink az európai integráció vonatkozásában is. Göncz Árpád elmondta, azért jött el az RMDSZ székházába, hogy találkozzon a szövetség vezetőivel és megtudja, mi a magyarság legitim érdekképviseletének a véleménye a Romániában végbement változásokról, a román-magyar kapcsolatok fejlődéséről, az alapszerződés megvalósításának menetéről. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását olyan lépésnek ítélte meg, amit nem lehetett és nem is lett volna szabad megkerülni. Göncz Árpád elnök az RMDSZ vezetői előtt is megerősítette, amit Románia elnökével, Emil Constantinescuval, és Victor Ciorbea miniszterelnökkel a nap folyamán lezajlott találkozói során nyomatékosan kijelentett: Magyarország kiemelten érdekelt abban, hogy Románia az első körben, Magyarországgal együtt csatlakozzék a NATO-hoz, csakúgy mint az Európai Unióhoz, és a magyar kormány minden tőle telhető támogatást megad ahhoz, hogy Románia az első körben váljon a NATO tagjává. A találkozón szó esett a román-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, a romániai reformról, az ebben Magyarország által nyújtandó segítségről, a kisebbségi kérdés megoldásának menetéről, az ezt szolgáló törvények elfogadásáról. Göncz Árpád gratulált az RMDSZ-nek felelősségvállalásához és bátorságához, amellyel részt vesz a kormányzásban, és biztosította a szövetség vezetőit Magyarország, a magyar kormányzat segítségéről e felelősségteljes vállalkozásban.
*** Május 24-én, szombaton Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Jelen voltak Markó Béla szövetségi elnök, az ügyvezető elnökség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatási, mővelődési és egyházügyi alelnök, Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, Molnár B. Géza egészségügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatásügyi szakbizottságának alelnöke, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója, továbbá Fischer-Fülöp Ildikó, az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának főelőadója. Háromszék és Arad megye kivételével jelen voltak a területi szervezetek elnökei vagy azok megbízottai.
Takács Csaba ügyvezető elnök elemezve az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét, a szövetség szakmai és politikai eredményességét pozitívnak ítélte, ugyanakkor elmondta, hogy a koalíciós együttmőködést a törvényhozás szintjén csak a parlamenti ciklus lezárásakor lehet minősíteni. A minisztériumok megyei kirendeltségei, valamint más állami intézmények élére az RMDSZ-t megillető tisztségekbe történő kinevezések helyzetéről szólva a folyamatot nehézkesnek ítélte, és úgy fogalmazott, hogy ez károsan befolyásolja a kormányprogram helyi végrehajtását.
Tokay György kisebbségvédelmi miniszter tájékoztatta a jelenlevőket a Tanügyi törvénnyel, valamint a 69-es Helyhatósági törvénnyel kapcsolatos helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a módosításoknak az összes romániai kisebbség érdekeit kell szolgálniuk.
Asztalos Ferenc képviselő beszámolt az oktatási reformfolyamatról, a reformot biztosító körülmények megteremtésének nehézségeiről és e nehézségek kiküszöbölésének módozatairól.
Kötő József ügyvezető alelnök tájékoztatott a következő tanévtől beinduló nemzetiségi történelemoktatásról. Kiemelte, hogy az anyanyelvi oktatás önállósodási folyamatát helyi szinten kell megoldani a specifikus problémák ismeretében, oly módon, hogy a globális igény helyi igénnyel találkozzon. Fischer-Fülöp Ildikó tájékoztatott a Románia és Magyarország között megkötött, az oklevelek kölcsönös elismerésére vonatkozó szerződés parafálásáról, a szerződés jelentősebb előírásairól.
Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár beszámolt a Földtörvény gyakorlatba ültetésével kapcsolatos problémákról, a mezőgazdasági privatizációs folyamatokról, és válaszolt a területi elnökök ezzel kapcsolatos konkrét kérdéseire.
Molnár B. Géza egészségügyi államtitkár beszámolt az egészségügy helyzetéről, aláhúzva, hogy az államilag szubvencionált egészségügyi programok támogatottsága és száma a jövőben nem fog csökkenni.
Székely István ügyvezető alelnök az önkormányzatok sajátos problémáit tárta fel és a 69-es törvény módosításából eredő feladatokat ecsetelte. A témakörben külön tanácskozást szervez az Önkormányzati Főosztály, amelyre a kormány főtitkárságának képviselőit is meghívják.
Az ülésre időközben megérkező Markó Béla szövetségi elnök aktuálpolitikai tájékoztatást tartott, különös tekintettel a kormánykoalíciós együttmőködés alapvető vonatkozásaira, jelenlegi helyzetére. Külön kiemelte Románia NATO-csatlakozásának jelentőségét mind a hazai magyarság, mind pedig az egész társadalom számára, az RMDSZ külpolitikai prioritásaként jelölve meg az euroatlanti integráció támogatását.
Az ülés második felében a TEKT kiegészült a pártok és platformok képviselőivel és sor került a kongresszus előkészítésével kapcsolatos kérdések megvitatására.
A szövetségi elnök javasolta a kongresszusi képviseleti normák módosítását abban az értelemben, hogy a korporatív képviselethez viszonyítva megnőjön a területi szervezetek által választott képviselők számaránya.
A résztvevők megvitatták és elfogadták a kongresszusi képviseleti normákra vonatkozó határozatot, amelyet elfogadásra a következő SZKT elé terjesztenek. Eszerint a kongresszuson 449 küldött vesz részt a következő leosztásban: SZKT- és SZET-tagok; pártok és platformok: 6-6 küldött; ifjúsági szervezetek: 22 küldött; szövetségi elnök, tiszteletbeli elnök, ügyvezető elnök és ügyvezető alelnökök; megyénként 2 mandátum + az 1996. évi általános választásokon az RMDSZ-re leadott 5.000 szavazatonként 1 mandátum.