*** Október 22-én, szerdán került sor a Képviselőház épületében az RMDSZ és a KDNPP vegyesbizottságának újabb egyeztető megbeszélésére a Tanügyi törvényt módosító Sürgősségi kormányrendelet kapcsán kialakult nézetkülönbségek rendezéséről. Az RMDSZ küldöttségét Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök vezette.
Az ülésen megegyezés született arról, hogy a bizottság szükségesnek látja egy munkacsoport felállítását saját tagjaiból, amely az ország több megyéjében felmérné a Sürgősségi kormányrendelet alkalmazásának helyzetét és következményeit a Tanügyi Minisztériummal közösen kijelölendő, kisebbségi nyelveken oktató tanügyi egységekben. A vegyesbizottság azzal az ajánlással fordul a koalíció vezetéséhez, hogy mindaddig, amíg a felmérés következtetéseit meg nem fogalmazzák, a Szenátusban ne kezdődjön meg a plénumbeli vita a Sürgősségi kormányrendeletről.
A bizottság következő ülésére a jövő hét folyamán kerül sor.
*** ÁLLÁSFOGLALÁS
Megdöbbenéssel értesültünk a sajtóból, hogy a magyarországi és a romániai kormányzat Erdély magyar egyetemét nem kolozsvári székhellyel szándékszik létesíteni.
A szándék ellentmond minden racionális érvnek. Mind a múltban, mind a jelenben Kolozsvár jelentette az Universitast az erdélyi magyarságnak és minden velünk érző honfitársunknak. Kolozsváron él és tevékenykedik az a kipróbált, szakmailag felkészült oktatói gárda, amely a megvalósítandó egyetem gerincét adná. Kolozsváron létezik az az infrastrukturális háttér, amely nélkülözhetetlen egy európai szinten tevékenykedő egyetem számára. Végül, de nem utolsó sorban, egy új egyetem Erdély más városában való létrehozása kapitulációt jelentene Funar polgármester fenyegetései előtt, egyben Kolozsvár mint magyar szellemi központ megszőnését jelentené.
Felhívjuk a román és magyar politikai döntéshozók és a közvélemény figyelmét, hogy a magyar nyelvő egyetem létesítésének üdvözlendő tényét ne árnyékolják be a székhely nem megfelelő megválasztásával.
Nem fogadhatunk el semmilyen Kolozsváron kívüli megoldást az egyetem székhelyét illetően.
- október 22.
RMDSZ
Szabadelvő Kör
Eckstein-Kovács Péter elnök
*** A Szenátus október 20-i, hétfői ülésén a liberális frakció nyilvános felkérésére a tanügyi bizottság parasztpárti elnöke, George Pruteanu beszámolt a Kovászna és Hargita megyei kiszállása során szerzett tapasztalatairól. Kifogásolta, hogy a Hargita megyei főtanfelügyelő bizalmatlanul fogadta, és hogy Asztalos Ferenc képviselő helytelenítette hogy sajtóértekezletet tartott a prefektúrán. Elismerte, hogy egyes magyar tannyelvő iskolákban magas szinten és hatékonyan folyik a román nyelv oktatása, de szóvá tette, hogy találkozott olyan tanulókkal is, akikkel nem tudta megértetni magát, sőt, tudomására jutott, hogy egyes iskolákban már 1990 óta magyarul oktatják a történelmet és földrajzot, és helyenként éppenséggel Magyarország történelmét tanítják. Miután azt is elújságolta, hogy a helybeli román tanárok helyzete bizonytalan, és sokan „becsomagolt bőröndökkel” várják a fejleményeket, a felmerülő problémákat a lehető legsúlyosabbnak ítélte.
Az RMDSZ-frakció elnöke, Verestóy Attila szenátor válaszában kifejtette, hogy Pruteanu szenátor nagyjából ugyanazokat a vádakat hangoztatja, amelyeket már hét éve hallunk bizonyos politikusoktól. Leszögezte, hogy a statisztikai adatok nem támasztják alá ezeket az állításokat, a románság létszáma ugyanis az utóbbi években egyáltalán nem csökkent a szóban forgó két megyében, és Hargita megyében például a 15%-ot kitevő román lakosságból kerül ki a vezető tisztségviselők 30%-a. A tényleges igazság az, hogy senkinek sem kell csomagolnia e két megyében. Sértőnek, egy egész vidéket méltatlanul megbélyegzőnek nevezte Pruteanu szenátor minősítését és felszínes benyomásokon alapuló észrevételeit.
Felszólalásában Hajdú Gábor Hargita megyei szenátor elmondotta, hogy George Pruteanu kiszállása során szemlátomást egy előre megfogalmazott véleményhez keresett mindenáron igazolást.
*** A háromszéki RMDSZ Márton Árpád elnök kézjegyével ellátott Tiltakozó állásfoglalást adott közzé az újabb magyarellenes nacionalista kampánnyal szemben. A dokumentumban a szervezet aggodalmának ad hangot a Hargita és Kovászna megyékről szóló álhírek terjesztésével kapcsolatban, amit az 1990 óta folyó nacionalista, uszító kampány szerves részének nevez. Az állásfoglalás ugyanakkor rosszalja, hogy mindeddig elmaradt a hatalom részéről az ilyen hangok nyílt, határozott elítélése, e nacionalista uszító kampánytól való elhatárolódás.