*** Október 20–23-a között Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő részt vett Strasbourgban az Európa Parlament liberális frakciójának (ELDR) ülésén.
Az RMDSZ képviselője szerdán, október 22-én szólalt fel a frakció közép-kelet-európai tevékenységének szentelt ülésen. A romániai nemzeti kisebbségek kérdéskörére épített beszédében Ráduly Róbert ismertette a romániai magyarság helyzetét (statisztikai adatokat, a tömb-, illetve szórványmagyarság sajátos problémáit stb.), vázolta azokat a diszkriminatív intézkedéseket, amelyek a magyarságot még a Ceauőescu-féle törvényekhez képest is hátrányosabb helyzetbe sodorták az Iliescu-rendszer éveiben, majd szólt az RMDSZ-nek a novemberi választások nyomán létrejött új koalíciós kormányban való részvételéről, a kisebbségi kérdések megoldására irányuló törekvésekről, az azt akadályozó szélsőséges-nacionalista megnyilvánulásokról, amelyektől még a koalíciós partner KDNPP egyes politikusai sem határolódtak el, sőt maguk is egy követ fújnak a nacionalista bajkeverőkkel. Ebben az összefüggésben megemlítette, hogy sajnos az utóbbi két hónapban ismét fölerősödtek a nacionalista, kisebbség-, főleg magyarellenes megnyilvánulások a sajtóban, a politikai életben. A frakció tagjainak kérdéseire válaszolva Ráduly Róbert szólt a romániai törvények eurokompatibilitásáról, a görög-keleti egyház hegemonikus törekvéseiről, a koalíciós kormány által a nemzetközi intézményekkel közösen kidolgozott reformprogram alkalmazásáról, valamint Kolozsvár polgármesterének szüntelen provokatív viselkedéséről, uszító, etnikai feszültségeket keltő ténykedéseiről.
*** Október 22-én, szerdán tárgyalta a Legfelsőbb Törvényszék a csereháti ügy áthelyezésére vonatkozó kérelmet, amelyet az ARIS Rt. és a Szeplőtelen Szív kongregációja nyújtott be. Az ARIS Rt. ügyvédje többek között azzal indokolta az áthelyezési kérést, hogy a székelyudvarhelyi bírák magyarok és emiatt elfogultak az ügyben. Eckstein-Kovács Péter, a Székelyudvarhely Municípiumi Tanács jogi képviselője perbeszédében kifejtette, hogy ezután a Legfelsőbb Bíróság döntése már arról fog szólni, hogy létezik-e megkülönböztetés a bírák nemzetiségi hovatartozása miatt, illetve hogy ezáltal megkérdőjelezik azt, hogy magyar bíró dönthessen olyan ügyben, ahol az egyik fél román.
A Legfelsőbb Törvényszék úgy döntött, hogy az ügyet a marosvásárhelyi bíróságra utalja át.