*** Szerdán, február 18-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek a sajtóértekezleten Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, a felsőház védelmi bizottságának a tagja, Márton Árpád és Vajda Ferenc, a képviselőházi frakció alelnökei, Puskás Bálint, a szenátusi frakció titkára és dr. Bárányi Ferenc, a Képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának titkára, az Orvosi Kamara országos alelnöke.
Markó Béla szövetségi elnök rövid helyzetelemző bevezetőjében a kormányzati és törvényhozási munka felgyorsítására, a legsürgősebb teendőkre hívta fel a figyelmet, és rámutatott arra, hogy haladéktalanul ki kell küszöbölni a kormányzati és törvényhozási munkát akadályozó, hátráltató koalíciós ellentéteket, különböző válsághelyzeteket, mivel már vannak külföldről származó jelzések, hogy ezek a konfliktusok késleltetik a romániai reformfolyamatot, és kedvezőtlenül hatnak Románia külföldi megítélésére. Nemcsak a koalíció, hanem az egész román társadalom érdeke ezeknek az ellentéteknek a gyors kiküszöbölése, feloldása, hiszen akár néhány heti késlekedés évekre vetheti vissza Románia európai integrációs esélyeit. Ami az RMDSZ-nek leosztott három új államtitkári tisztséget illeti, Markó Béla úgy fogalmazott, hogy ezek lehetővé teszik szövetségünk számára azt – amire mindig is, de különösen kormányra lépésétől kezdve szüntelenül törekedett az RMDSZ – nevezetesen, hogy fokozottabb mértékben, aktívan kivegye részét az ország általános problémáinak a kezelésében, a gazdasági és szociális szféra minden területén. Ezekre a tisztségekre szövetségünk megtette javaslatait, az új államtitkárok kinevezésére pedig rövidesen sor kerül.
Szabó Károly szenátor a Nagyrománia Párt (NRP) példátlan akciójára hívta fel a sajtó figyelmét. Példátlannak és súlyosan alkotmányellenesnek nevezte azt a felbújtó nyilatkozatot, amelyet C.V. Tudor testvérbátyja, Marcu Tudor NRP-s szenátor tett, s amellyel a Nagyrománia Párt engedetlenségre szólította fel a hadsereget a kormány, illetve a Parlament, az alkotmányos hatalom ellen, amennyiben Románia részt venne egy esetleges Irak elleni akcióban. Ilyen értelmő felkérés nem hangzott el Románia felé, sem más országok felé, de Romániának nemzeti érdeke azok mellé az államok mellé állni, amelyek tiszteletben kívánják tartani és tartatni a nemzetközi normákat. S hogy a kormány ezt a szándékát kinyilvánította, ez nagyon természetes – mondotta Szabó Károly. A kérdésben egyébként érdemi döntést csak a Parlament hozhat majd. Ezért az NRP példátlan cselekedetével nemcsak a kormányt támadta meg, hanem súlyosan vétett az Alkotmány ellen. Márton Árpád ugyancsak példátlanul súlyosnak nevezte, hogy egy parlamenti párt ilyen uszító, felbújtó nyilatkozatra ragadtatta magát, és hozzátette, hogy az NRP eme nyilatkozatára a Btk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ciorbea-kormány Irak ügyében tett nyilatkozatával kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva, Markó Béla nyomatékosan leszögezte, hogy ez nem katonai kérdés, hanem politikai. Romániának el kell döntenie, hogy merre tart. Mi, az RMDSZ, és a koalíció is, azt akarjuk, hogy Románia minél hamarabb betagozódjon a nyugati védelmi rendszerhez, amely a demokrácia értékeinek védelmét írta zászlajára –hangoztatta az RMDSZ elnöke.
Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyi asszisztensek, más egészségügyi akalmazottak sztrájkját törvényesnek, a sztrájkolók béremelési követeléseit jogosnak ismerte el, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a 34-es számú Kormányrendelet által nyújtott 25%-os béremelésnél a kormány jelenleg nem tud többet adni, mert egyszerően nincs honnan. Azt is hozzátette, hogy bár az akció jogos, a szervezők nem a megfelelő időpontot választották ki a sztrájk kirobbantására. Az egészségügyi és szociális biztosítási rendszer reformjával ezeket a követeléseket ugyan megoldhatónak nevezte, de nem egyszerre. Erre az Orvosi Kamara javaslata szerint több szakaszban (április elsejétől, illetve augusztustól újabb 25-25%-os béremeléssel) kerülhetne sor. Éppen ezért a sztrájkot, amely sem a kormánynak, sem a társadalomnak nem válik hasznára, be kellene szüntetni, hiszen az nem tarthat míg a világ.
Kérdésekre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós együttmőködésnek megvannak a Protokollumba foglalt feltételei, és igen fontosnak ítélte meg a legsürgősebb törvények mielőbbi elfogadását, ezek között említve a bankok privatizációjára, a helyi közigazgatás általános reformjára (köztük a köztisztviselők státuszára) vonatkozó szabályozásokat.