*** Június 4-én, csütörtökön újabb sajtóértekezletet tartott az RMDSZ-vezetés a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Borbély László területrendezési államtitkár, az RMDSZ kormányzati tevékenységének koordinálásával megbízott ügyvezető alelnök és Székely Ervin képviselő.
Bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ-t, a romániai magyarságot leginkább foglalkoztató tanügyi kérdéssel, pontosabban a kolozsvári székhelyő önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatban a sajtóban közölt véleményekre és sajtókommentárokra utalva elmondta, hogy a kérdés megoldatlansága miatt az RMDSZ választói körében, a területi szervezetek szintjén igen nagy mérvő az elégedetlenség, s ez kifejezésre jutott nemrég a szervezet kolozsvári MKT-ülésén. Elfogadhatatlan az, hogy bár az RMDSZ immár másfél éve részese a kormányzásnak, a magyar kisebbséget érintő legfontosabb kérdések törvényes rendezése semmit sem mozdult előre. Markó Béla utalt a két sürgősségi kormányrendeletre, amelyek helyzete veszélyezteti az elvben elfogadott kisebbségi jogokat, és megerősítette korábban már nyilvánosságra hozott álláspontját, miszerint ha a szóbanforgó rendeleteket a Parlament nem emeli törvényerőre, az RMDSZ nem tudja vállalni a további koalíciós együttmőködést. A kisebbségi jogok rendezésére vonatkozó politikai akaratról szóló számtalan nyilatkozat ellenére veszélyben vannak azok a jogok, amelyekről elvben nagyon sok szó esett már, de jogi rendszerbe foglalásuk mindmáig elmaradt. Ez az állapot továbbra már tarthatatlan – hangoztatta a szövetség elnöke.
Kérdésre válaszolva Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ álláspontjának megerősítését nem lehet zsarolásnak minősíteni, hiszen nem az RMDSZ újabb, eddig nem ismert követeléseiről van szó, hanem a koalíció közösen kidolgozott kormányprogramjában foglaltak valóra váltásáról, azaz helyesebben: valóra nem váltásáról. Itt az ideje a számvetésnek, nézzük meg, mit teljesített a koalíció a programjából – mondotta Markó Béla, és hozzátette, nem az RMDSZ szabott határidőt e kérdések rendezésére, hanem a közös kormányprogram, jelesen az újabb kormányprogram. Petre Roman állítását cáfolva, miszerint a kisebbségek jogait széleskörően rendezték Romániában, a szövetségi elnök leszögezte: ezek a törvényerőre nem emelt jogok egyetlen tollvonással törölhetők, mint ahogyan a gyakorlatban a politikai pártok – beleértve egyes koalíciós pártok politikusait is – vitatják és ellenzik is őket, a koalíciós partnerek pedig nem védték meg saját törvénykezdeményezésüket. Nyilatkozatokból, ígérgetésekből immár elég van, semmire sem mehetünk velük, csak a megoldás halogatását szolgálják, amit tovább már nem tudunk elfogadni. Határidőt nem jelöl meg az RMDSZ, de ítélje meg a sajtó, elfogadható-e ez a halogatás – mondotta Markó Béla, és idézte az ország elnökének 1997. december 10-én kiadott közleményét, amely tételesen említi a magyarság jogát egy önálló felsőoktatási intézmény létesítésére. Itt nem is csak a kisebbségi kérdésekhez való viszonyulásról van szó, hanem általában a gazdasági kérdésekhez, a privatizációhoz, a reformintézkedésekhez való viszonyulásról is – fogalmazott a szövetségi elnök. – Vagy tiszteletben tartjuk a közösen elhatározott döntéseket, vagy nem megyünk semmire. A koalíciós együttmőködés összehangolása, felügyelete igenis elengedhetetlenné teszi a pártvezetők állandó konzultációját – vélekedett a szövetség elnöke, és bejelentette, hogy a tanügyi kérdésben a jövő hét folyamán csúcsszintő megbeszélésre kerül sor az RMDSZ kezdeményezésére. A koalíciós együttmőködés folytatására vagy a koalícióból való kiválásra vonatkozóan nem a szövetségi elnök dönt, hanem az SZKT – szögezte le kérdésre válaszolva Markó Béla.
A sajtóértekezleten Borbély László a RMDSZ-miniszterek és -államtitkárok jelentős kormányzati munkáját méltatta, és külön szólt a területrendezési minisztérium által kidolgozott, a lakásépítkezést szabályozó törvényről, amely új lehetőségeket teremt a súlyos lakásgondok megoldására, Székely Ervin pedig az Állami köztulajdonról szóló törvény kidolgozásáról nyújtott tájékoztatást.