*** Február 24-én, szerdán, az RMDSZ szokásos heti sajtóértekezletén a szövetség bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök mellett Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly képviselők, a Képviselőház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának tagjai vettek részt.
Markó Béla bevezetőjében bejelentette, hogy az RMDSZ heti sajtóértekezleteit ezentúl szerdán tartja, majd röviden beszámolt az elmúlt hét végén Budapesten lezajlott Magyarország és a határon túli magyarság – 1999 címő rendezvényről, az ott felvetett kérdésekről. Elmondotta, hogy a tanácskozás központi kérdésköre az európai és euro-atlanti integrációhoz kapcsolódott, és ebben a vonatkozásban a magyar kormány ezúttal ismét hangsúlyozta, hogy Magyarország alapvető érdekének megfelelően támogatja a szomszédos országok euro-atlanti integrációját, ami az itt élő magyar nemzeti közösségek alapvető érdeke is egyben. A szövetségi elnök elmondása szerint a tanácskozás végkövetkeztetése az volt, hogy intézményesíteni kell ezeket a találkozókat, és ennek megfelelően született az a döntés, hogy a részvevőkből a magyar kormány, a magyarországi parlamenti pártok, illetve a parlamenti, illetve regionális képviselettel rendelkező határon túli magyar nemzeti közösségek képviselőiből, valamint a nyugati magyarság képviselőiből létrehozott Állandó Magyar Értekezlet a mindenkori magyar miniszterelnök meghívására évente legalább egyszer tanácskozik. A mostani tanácskozáson mondotta Markó Béla felleltározták a határon túli magyar közösségeket foglalkoztató kérdéseket, gondokat, és köztük természetesen szóba került a schengeni egyezmény majdani esetleges hatásainak a kezelése is. (A budapesti tanácskozáson elfogadott nyilatkozatot, nemhivatalos fordításban a sajtóértekezleten megjelentek kézhez kapták.) Markó Béla ezután kitért a mintegy 20 RMDSZ-politikus, illetve közéleti személyiség valamennyien az Alsócsernátoni Fórum résztvevői tanúként való beidézésére a brassói ügyészségre. A szövetségi elnök egyértelmően politikai indítékú zaklatásnak nyilvánította a brassói ügyészség eljárását, az egyébként törvénysértő módon kiállított idézéseket, és közölte, hogy személyesen fordult az ügyben az igazságügyminiszterhez, kérvén, hogy állítsa le a rendkívüli aggodalomra okot adó politikai zaklatást. A szövetségi elnök újságírói kérdésekre adott válaszaiban is összefüggésbe hozta a brassói ügyészség eljárását – amihez hasonlóra még az Iliescu-rendszer igaszságszolgáltató szervei sem ragadtatták magukat – az 1989. decemberi kézdivásárhelyi rendőrgyilkossággal vádoltak ellen hozott súlyos ítéletekkel. Miközben évek óta késik a decemberi eseményekkel kapcsolatos igazság feltárása, meglehetősen ingatag bizonyítékok alapján súlyos börtönbüntetésekkel sújtanak magyar nemzetiségő polgárokat, mondotta. „Felelősséggel kijelentem, hogy az RMDSZ nem fogadhatja el az ilyen és hasonló támadások mögött egyre világosabban kirajzolódó sanda szándékokat. Nyilvánvaló, hogy egyesek mesterségesen ügyet akarnak konstruálni.”
Kerekes Károly az új Nyugdíjtörvénynek a Képviselőházban megkezdődött vitája kapcsán elmondotta, hogy ezzel a törvénnyel végre elkezdődött a reform a társadalombiztosítás terén. Elmarasztalta a törvényhozást, amiért ily későn kerített sort erre a törvényre, mondván, hogy ha évekkel ezelőtt indult volna be ez a reform, ma nem szembesülnénk ilyen nagy társadalmi feszültségekkel. Úgy fogalmazott, a reform sikere attól függ, meg tudunk-e birkózni a korrupcióval, a társadalombiztosítási illetékek befizetésére vonatkozó kötelezettségek alóli kibúvás különböző kísérleteivel, le tudjuk-e küzdeni a nepotizmust, adócsalást, és valóban érvényt tudunk-e szerezni törvényeinknek, amelyek megnövelik nemcsak az állam, a munkáltatók, hanem a munkavállalók egyéni felelősségét is az aktív időszak utáni tisztes megélhetés biztosítása tekintetében.
Böndi Gyöngyike a megvitatás alatt álló Nyugdíjtörvény néhány újdonság számba menő előírását ismertette, többek között azt, hogy a nyugdíj kiszámításához a teljes ledolgozott időben realizált bért veszik alapul, négy nappal növelik a szülési szabadságot, és azt a szülők bármelyike igényelheti, fokozatosan (14, illetve 23 év leforgása alatt) 65, illetve 62 évre növekedik a férfiak, illetve a nők nyugdíjkorhatára stb.