*** Március 10-én, szerdán az RMDSZ vezetésének szokásos heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak: Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Szabó Károly szenátor, a frakció alelnöke, Székely Ervin, a Képviselőház jogi, fegyelmi és mentelmi bizottságának tagja, valamint Lányi Szabolcs, a Tudomány, Technológia és Újításügyi Országos Ügynökség elnöke.
Markó Béla rövid bevezetőjében az előző sajtóértekezlet óta eltelt politikai eseményekről szólva, a március 9-i, kedd esti koalíciós csúcsra utalva rendkívül fontosnak ítélte és szorgalmazta, hogy a koalíciós pártok és alakulatok vezetői ismét heti rendszerességgel találkozzanak. Így számos ellentétet, nézetkülönbséget fel lehetne oldani fogalmazott a szövetségi elnök. A keddi koalíciós pártvezetői egyeztetésen a kormány felelősségvállalásának kérdésében született elvető döntést indokolva, Markó Béla rámutatott, hogy a helyzet nem teszi szükségessé a törvényhozásnak ezt a módszerét, lévén hogy a Parlament képes a szükségessé vált szabályozások elfogadására. Az államosított ingatlanok kérdésében még vannak nézetkülönbségek ugyan, de folynak az egyeztetések és lehetséges a megegyezés a koalíción belül. Ami a Szenátus keddi ülésének botrányba fulladását illeti, ezért ismét az ellenzék okolható, amely a mentelmi jog kérdéséből politikai ügyet akart konstruálni, holott a kérdés természetszerően formális jellegő kellene hogy legyen.
Szabó Károly szenátor a legutóbbi bányászjárások egyik legfontosabb tanulságaként azt nevezte meg, hogy a történtek egyértelmően bizonyítják a biztonsági szervek, a hírszerző szolgálatok intézményes reformjának elodázhatatlanságát, sürgető aktualitását. A bányászakciók valós hátterének, motivációinak és tanulságainak feltárásában nagy szerep hárul a sajtóra is – hangoztatta Szabó Károly.
Varga Attila a Képviselőház napirendjén lévő, a helyi közigazgatás reformját célzó törvénytervezetekről szólva kiemelte a köztisztviselők státusát szabályozó törvényt, amelynek pontosan le kell szögeznie a köztisztviselők kiválasztásának és előléptetésének módját, kritériumait. A köztisztviselőknek mindenekfölött az állampolgárok érdekeit kell szolgálniuk.
Székely Ervin a törvényhozói munka megpezsdüléséről szólt, és megemlítette, hogy a Képviselőház napirendjén szereplő öt törvénykezdeményezés iránt nagy a lakosság körében az érdeklődés, hiszen a Választási törvény módosítása is köztük van. Nincs tökéletes választási rendszer mondotta, ezért a Parlamentnek a romániai kétkamarás törvényhozási rendszerhez kell igazítania a Választási törvényt.
Lányi Szabolcs a kormány átszervezése nyomán létrejött új intézmény vezetőjeként a Tudomány, Technológia és Újításügyi Országos Ügynökség kiemelt feladatáról, a reform megvalósításáról szólt a tudományos kutatás terén. A tudományos kutatást eddig a társadalomnak kellett támogatnia, ennek a nézetnek a megváltoztatása szükséges olyan értelemben, hogy a tudományos kutatásnak a társadalom, a gazdaság motorjává, hajtóerejévé kell válnia. Az e téren eszközölt beruházások lassabban ugyan, de megtérülnek. A kutatásnak a gazdaság kiemelt ágazatait, elsődleges célkitőzéseit kell szolgálnia, és az új ügynökség az emberi, anyagi és pénzügyi erőforrások lehető leghatékonyabb hasznosítására törekszik.
Verestóy Attila a Helyi közigazgatás és autonómia törvényéről szólva hangsúlyozta, hogy a Szenátusban elfogadás előtt álló törvény a helyi közigazgatás egészét hozza közelebb az európai normákhoz, és nemcsak a kisebbségi vonatkozásokat érinti. A 22-es Sürgősségi kormányrendelet érvényben van, de ez a törvény egy újabb szükséges lépés, amit Romániának meg kell tennie az európai integráció érdekében hangoztatta a szenátusi frakció elnöke.
Egy, az államosított ingatlanokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy nem indokolt a probléma sürgősségi kormányrendelet útján való rendezése, a Parlament rendes törvény elfogadásával fogja megoldani a kérdést. A bérleti szerződések megújítása viszont valóban sürgős feladat, ezt sürgősségi kormányrendelettel fogják rendezni. A brassói ügyészség újabb beidézéseiről, illetve az ezek ellen közzétett tiltakozásról szólva Markó Béla kijelentette, teljes mértékben egyetért a beidézettek tiltakozásával. Az RMDSZ három képviselője megjelent és tisztázta a felmerült kérdéseket, válaszolt az ügyész kérdéseire, aki ahelyett, hogy ezzel lezárta volna az ügyet, újabb idézőket küldött ki. Az RMDSZ minden lehető módon el fog járni a magyar nemzeti közösség tagjainak, az RMDSZ személyiségeinek zaklatása ellen. A szövetségi elnök tájékoztatta erről az ország főügyészét, az igazságügyminisztert, a miniszterelnököt, az állam elnökét, és minden jogi és emberi jogi nemzetközi fórum tudomására fogja hozni a brassói ügyészség eljárását, amely azoknak az erőknek az alantas szándékát szolgálja, amelyek minden alkalmat felhasználnak az etnikai feszültségek szítására.
*** Kedden, március 9-én, este az RMDSZ bukaresti székházában Bokros Lajos volt magyar pénzügyminiszter, aki a Világbank szakértői küldöttségének élén Romániában tartózkodik, és megbeszéléssorozatot folytat a román kormány képviselőivel az új világbanki egyezmény megkötésének előkészítésére, találkozott az RMDSZ gazdasági szakembereivel, szenátorokkal, képviselőkkel, kormányzati tisztségviselőkkel. A találkozón a Világbank magas tisztségviselője, akinek nevéhez főződik a sikeres magyarországi reformfolyamat előmozdítását célzó intézkedéscsomag, értékelte a legutóbbi romániai reformintézkedéseket, és helyes lépésnek ítélte meg a Bancorex átszervezését, ugyanakkor további lépések megtételét ajánlotta, köztük kiemelten fontosnak nevezve az Agrárbank (BA) és a Román Kereskedelmi Bank (BCR) privatizációját.