*** Április 21-én, szerdán, az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Frunda György szenátor, Márton Árpád képviselőházi frakcióalelnök és Birtalan Ákos képviselő vett részt az RMDSZ vezetés szokásos heti sajtóértekezletén.
Bevezetőjében Markó Béla abban az értelemben nevezte rendkívülinek a sajtóértekezletet, hogy az utóbbi hetekben ezeken a találkozókon igen ritkán vagy egyáltalán nem esett szó a sajátos kisebbségi kérdésekről, hanem az ország általános dolgairól, a gazdasági reformról bizonyítékául annak, hogy az RMDSZ nemcsak a kisebbségi kérdésekkel törődik, most viszont a külső és belső körülmények miatt vissza kell térnünk a nemzeti kisebbségek kérdéskörére. Markó Béla felhívta a figyelmet arra, hogy most, amikor a régióban, de egész Európában különösen előtérbe került a nemzeti kisebbségek kérdése, a romániai politikai színtéren olyan erők aktivizálódnak, amelyek nem a kérdés megoldására, hanem újabb feszültségek szítására törekednek. A szövetség vezetése a keddi cotroceni-i találkozón felhívta koalíciós partnereink, az államfő figyelmét, hogy jobban odafigyeljenek erre a tendenciára. A romániai kisebbségi kérdésre irányuló fokozott figyelmet egyrészt a koszovói konfliktust, a NATO jugoszláviai beavatkozását kiváltó okok, a kisebbségi jogok súlyos megsértése teszi szükségessé, másrészt a törvényhozásban, illetve a román politikai eliten belül a kisebbségeket érintő kérdésekben megnyilvánuló intoleráns magatartás, aminek legfrisebb példája az, ami Képviselőházban kedden, április 20-án történt. Az RMDSZ-nek a köztisztsztviselők jogállásáról szóló törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatait a koalíciós partnerek képviselőinek szinte egyöntető tartózkodása következtében a Ház elvetette, ami ismételten azt bizonyítja, hogy a kisebbségi kérdés távolról sincs megoldva Romániában, hogy a kisebbségi kérdés megoldásának román modelljéről nem lehet beszélni mindaddig, amíg csak szándéknyilatkozatok hangzanak el, de amikor a konkrét megoldásra kerülne a sor, a többség halogat, visszakozik a már egyeztetett dolgoktól is. Ezt a magatartást az RMDSZ tovább nem tudja elfogadni, s ennek figyelmeztető jele volt a szövetség képviselőinek döntése, hogy mindaddig nem vesznek részt az említett törvénytervezet vitájában, amíg a Ház nem hajlandó érdemben foglalkozni a kisebbségeket érintő törvénykezdeményezésekkel, módosító javaslatokkal. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet vitája során ismét soviniszta, sőt fasiszta hangvételő felszólalások hangzottak el. A koalíciónak szolidárisnak kell lennie, és vissza kell vernie az ország érdekeitől idegen erők provokációit. Ami a NATO-nak a román légtér esetleges igénybevételére vonatkozó kérését illeti, a Parlament együttes ülésén hozandó határozatnak az RMDSZ véleménye szerint teljesen egyértelmőnek, világosnak és határozottnak kell lennie. A NATO kérés teljesítésével Románia konkrétan hozzájárulna a háború mielőbbi befejezéséhez mondotta Markó Béla, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy Romániának egyértelmő üzenetet kell küldenie a Nyugat felé, a demokratikus országok felé. Itt az ideje végérvényesen és határozottan színt vallani, hogy hova akar tartozni Románia, a civilizált nyugati demokráciák közösségéhez, avagy másfelé hangoztatta a szövetségi elnök.
Verestóy Attila nyomatékkal szólt arról, hogy a nyilatkozatok ideje lejárt, az európai integráció kérdésében eljött a tettek ideje. Utalva a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatos helyzetre, Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy Romániának nemcsak külpolitikájában, hanem belpolitikájában is konkrét megoldásokkal kell egyértelmővé tennie, hogy merre akar tartani. Ebben óriási a politikai pártok felelőssége. Az RMDSZ semmiképpen nem járul hozzá az ország külföldi megítélésének rontásához.
Márton Árpád a Képviselőházban történteket ismertette, kiemelvén, hogy az RMDSZ javaslatait elvetők intoleranciájukról, kétszínőségükről tettek tanúbizonyságot.
Birtalan Ákos kiemelte, hogy az RMDSZ az anyanyelv közigazgatásban való használatát illetően a legmesszebbmenően nyitottnak mutatkozott, csak annyit kért, amennyit a nemzetközi dokumentumok is előírnak, és amennyit joggal elvárhat a magyar nemzeti kisebbség. Amikor azonban egy már egyeztetett szöveg sem nyeri el a koalíciós partnerek támogatását, az RMDSZ frakciónak nem lehetett más választása, mint kivonulni a teremből.
Frunda György teljesen jogosnak nevezte a NATO döntését. Az RMDSZ parlamenti csoportja ezzel kapcsolatban nagyon világos, egyértelmő határozatot fog szorgalmazni a két Ház együttes ülésén. Az Európa Tanács kisebbségi jogokkal kapcsolatos dokumentumaira utalva, Frunda György kiemelte azt, hogy az ET a kisebbségi jogokat elválasztja az emberi jogoktól, előbbiek sajátosságai okán. Éppen ezért immár nem tekintik belügynek azt, ahogyan az egyes országokban a kisebbségekkel bánnak, s ilyen értelemben nem lehet már szó abszolút szuverenitásról. Bejelentette, hogy az ET Parlamenti Közgyőlésének jövő hét elején esedékes plénumán a titkosszolgálatokról szóló jelentésében javasolni fogja, hogy ezeket a szerveket ne lehessen felhasználni a nemzeti, etnikai vagy vallási kisebbségekkel szemben. Ami a koalícióban való részvételünket illeti, tagjai akarunk maradni a kormánynak, de nem kívánunk a kormány exportkirakata lenni hangoztatta Frunda György szenátor, aki egy kérdésre adott válaszában emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a NATO-erők magyarországi jelenlétére is igent mondott a boszniai válság idején, és hogy ez nyilván közrejátszott Magyarország NATO felvételének elbírálásakor, majd hozzátette: Romániának követnie kell a magyar, cseh és lengyel példát a NATO-hoz való viszonyulást illetően.
Egy kérdésre válaszolva Markó Béla kilátásba helyezte, hogy amennyiben a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos jelenlegi helyzeten nem lesz változás a koalíciós partnerek magatartásában, kérni fogja a kérdés koalíciós csúcson való megvitatását.