*** Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ alapszabályzatának 60. i. pontja értelmében Takács Csabát bízta meg az új ügyvezetô elnökség kialakításával. Mint ismeretes, az ügyvezetô elnököt és az ügyvezetô elnökséget az SZKT és a SZET együttes ülése nevezi ki a szövetségi elnök javaslatára.
*** 1999. június 15-tôl Markó Béla szövetségi elnök kinevezte Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetôjévé. A sajtóiroda vezetôje megszervezi és irányítja a sajtóiroda tevékenységét, és felel a szövetség elnökének, illetve alkalmanként más tisztségviselôinek a tájékoztatásáért, a sajtóelemzô és sajtófigyelô tevékenységért, a sajtóértekezletek megszervezéséért, a sajtóval való folyamatos kapcsolattartásért, a sajtó munkatársainak az RMDSZ tevékenységérôl való gyors, pontos, rendszeres tájékoztatásáért és esetenként más sajtóval kapcsolartos teendôk elvégzéséért.
*** Megkezdte újabb romániai látogatását Max van der Stoel. Az EBESZ kisebbségügyi fôbiztosát 15-én Markó Béla szövetségi elnök látta vendégül munkareggelin. A megbeszélésen Markó Béla tájékoztatta a kisebbségügyi fôbiztost a romániai belpolitika legújabb fejleményeirôl és ezen belül a romániai magyar nemzeti közösség helyzetérôl. A szövetségi elnök részletesen kitért a Tanügyi illetve a Helyhatósági törvény módosításának jelenlegi stádiumára, és ismertette az RMDSZ álláspontját az önálló magyar egyetemmel kapcsolatban.
Az RMDSZ elnöke szerint ebben az idôszakban közös erôfeszítésekre van szükség a nemzetközi közösség (EBESZ, Európa Tanács, Európai Unió), a régió országai és nemzeti kisebbségei részérôl, ahhoz, hogy az eddiginél sokszorosan hatékonyabb, kötelezô erejû szabályozásokat dolgozzanak ki, és az ezeket ellenôrzô mechanizmusok is sokkal szigorúbbak legyenek.
A szövetségi elnök szerint a most tervezett Dél-Kelet-Európai Stabilitási Paktum megfelelô kerete lehetne a kisebbségi kérdés általános rendezésének. Markó Béla kérte a kisebbségi fôbiztost, hogy vállaljon minél nagyobb szerepet e folyamat elindításában.
A megbeszéléseken részt vett Walter Kemp, a fôbiztos tanácsosa és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa.
A kisebbségi fôbiztost a délelôtt folyamán fogadta Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter is. A vendég többek között tájékoztatást kért az egyházi- és közösségi javak visszaszolgáltatásáról, a zsidó deportáltak kártalanításáról, valamint a roma kisebbség összetett kérdésérôl.
A Tanügyi törvénnyel és a Helyi adminisztráció törvényével kapcsolatos általános jellegû információk mellett, Eckstein-Kovács Péter tájékoztatta az EBESZ fôbiztosát a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal szándékáról, hogy kezdeményezi az üldözést szenvedettek kárpótlásáról rendelkezô 118/1990-es számú Rendelet-Törvény módosítását, hatályának kiterjesztését 1940-ig. Ugyanakkor biztosította vendégét afelôl, hogy a román kormánynak határozott szándéka az egyházi- és közösségi tulajdonok helyzetének rendezése. Ez a politikai akarat eddig négy sürgôsségi kormányrendeletet eredményezett. A romák helyzetének javítását célzó országos stratégia kidolgozásával kapcsolatban a miniszter tájékoztatta a vendéget arról, hogy mind az ezt célzó, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal által koordinált PHARE program keretében, mind a Minisztériumközti Kisebbségi Bizottság Roma Albizottságban partnerkapcsolatok jöttek létre a kormányzati szféra és a roma szervezetek képviselôi között.
Max van der Stoel június 16-án délután 18.00 órakor látogat el az RMDSZ fôvárosi székházába, ahol találkozik a szövetség elnökével, a parlamenti frakcióvezetôkkel, a parlament külügyi és a tanügyi bizottságának néhány tagjával.
*** Lapzártakor érkezett a hír, miszerint a Képviselôház elfogadta a Tanügyi törvényt módosító 36/1997-es Sürgôsségi kormányrendeletnek a Parlament két Háza által eltérô változatban elfogadott szövegeit egyeztetô különbizottság által javasolt szövegnek az anyanyelvû oktatásra vonatkozó elôírásait. Legnagyobb vitát az a kompromisszumos javaslat okozta, miszerint az állami egyetemeken kérésre létesíthetôk kisebbségi oktatási nyelvû csoportok, szekciók, kollégiumok és karok, s külön törvénnyel alapíthatók úgynevezett multikulturális egyetemek. A kérdéses cikkelyt végül név szerinti szavazással 152–124 arányban fogadta el a Ház.
A képviselôházi végsô szavazás holnapra, június 16-ára várható.